Ezt gondolják a magyarok a harmadik oltásról
A magyarok 19 százaléka szeretné beoltatni magát harmadszor is koronavírus ellen, miközben az emberek 31 százaléka biztos, hogy semmilyen oltás nem szeretne felvenni – derül ki a Pulzus Kutató és a Napi.hu közös, reprezentatív felméréséből.
A harmadik oltás felvételére augusztustól lesz lehetőség. Az újabb oltásra sokan a delta variáns terjedése miatt, illetve azért készülnek, mert nincs elég antitest a szervezetükben.
Nem mindenki rajong azonban a harmadik oltás ötletéért. A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös, a felnőtt lakosságra nézve reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy a magyarok 31 százaléka továbbra sem oltatná be magát.
Ezenkívül a megkérdezettek 22 százaléka azt válaszolta, hogy nincs szüksége a harmadik oltásra, 8 százalék pedig úgy válaszolt, hogy jövőre bőven ráér felvenni a harmadik oltást. Mindeközben csak az emberek 19 százaléka válaszolta azt, hogy az első adandó alkalommal felvenné a harmadik dózist, 20 százalékuk pedig azt mondta, hogy még az idén beadatja az újabb oltást.
Általánosságban nézve egyébként a nők elutasítóbbak voltak az oltással szemben: a férfiaknál például csak 29 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem oltatja be magát, a nők esetében ugyanez az arány 32 százalék volt. Ehhez hasonlóan a férfiak 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azonnal beoltatná magát harmadszor is, míg a nőknek csak 17 százaléka élne ennyire hamar ezzel a lehetőséggel.
Korosztályok tekintetében legkevésbé a középkorúak érdeklődnek az azonnali harmadik oltás iránt: csak 14 százalékuk adatná be a lehető legkorábbi időpontban, szemben a fiatalabbak 19 és az idősebbek 23 százalékával. Ők ugyanis 39 százalékban utasították el az oltást, és csak 19 százalékuk adatná be a a harmadik oltást, amint lehet, valamint 12 százalékuk adatná be még idén. Ehhez képest az idősebbek 31 százaléka legalább az év végéig felvenné a harmadik dózist is, és csak 22 százalék nem kér az oltásokból egyáltalán.
Iskolai végzettség alapján elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pártolják az oltást, míg a középfokú képesítéssel bírók ellenzik leginkább (37 százalék), ennél még az alapfokú végzettségűek is kevésbé elutasítóak (33 százalék).
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.