Fekete csend: Bari Janó festőművész megpróbáltatásokkal teli életét tárja a nézők elé a film

Magyarországon a Roma Parlament galériájában, külföldön Görögországtól egészen Amerikáig számos magángyűjteményben megtalálhatók Bari Janó festményei. Szombathelyen rendszerint a Herényiek Házában évente megszervezett alkotótáborban lehet találkozni vele, idén éppen most, vasárnapig. Horváth Zoltán és Boros Ferenc is itt ismerkedtek meg a művésszel, egy évvel ezelőtt. 

Bari Janó festőművész elmondta, egy táborban ismerték meg egymást a Zolival, és akkor megbeszélték, hogy csinálnak egy filmet az életéről. Amikor megkapta ezt az egész anyagot, átnézte, nagyon tetszett neki. 

A film készítői több helyszínen forgattak, kezdetben a már említett Herényi Alkotótáborban, aztán Vácott, a művész lakóhelyén. A vágásnál több archív képanyagot is felhasználtak. A Boros Ferenc és Horváth Zoltán alkotópáros készítette portré-filmekre jellemző intim atmoszféra ebben a film is erőteljesen érvényesül.

Boros Ferenc amatőr filmes szerint az egyik legjobb dolog az, hogy amikor kimennek helyszínre forgatni, akkor a riportalanyok mindig beengedik őket a saját életükbe, életterükbe. Bari Janónál is ugyanez a helyzet volt. 

Horváth Zoltán amatőr filmes kiemelte, alkotói felelősség, hogy az alanyoknak a személyiségét minél jobban megjelenítsék a filmben, és az, ahogy a vágás, szerkesztés folyamata zajlik. Megpróbálják a saját személyiségüket is belevinni. 

Közel tíz órás nyersanyagot vettek fel a filmhez. Cigányságról, megkülönböztetésről, művészetről, fájdalomról, életről és halálról is szól a Fekete csend.

A vetítés után Ferkovics József festőművész moderálásával az alkotók és Bari Janó beszélgettek a filmről. 

A dokumentumfilm hamarosan az interneten is elérhető lesz. A készítők azt tervezik, alkotásukat több filmfesztiválra is elküldik a következő egy évben, illetve felajánlották, ha valahol szeretnék levetíteni a portrét, azt rendelkezésre bocsátják.

Forrás: SZTV