Gyengült a magyar deviza 2021-ben
December 31-én 368,87 forintos eurójegyzésen és 324,48 forintos dollárjegyzésen fejezte be az évet a forint, a svájci frank jegyzése pedig 355,55 forinton állt.
Az év utolsó hetében 0,1 százalékkal erősödött a forint az euróval és 0,6 százalékkal a dollárral szemben, 0,2 százalékkal gyengült viszont a svájci frank ellenében. December elejétől az év zárásáig 1,1 százalékot veszített a forint az euróval, 0,8 százalékot a dollárral és 1,5 százalékot a svájci frankkal szemben.
Tavaly a leggyengébb árfolyamát az euróval szemben 372,13 forintos jegyzésen érte el a forint, november 23-án. Ehhez képest az év végére 0,9 százalékkal erősödött. Az euróval szemben 344,91 forintos jegyzésen állt a forint a legerősebben, június 10-én, ehhez képest 6,9 százalékkal gyengült az év végére.
A dollárral szemben 330,95 forintos jegyzésen állt a forint a leggyengébben, november 23-án, a legerősebb jegyzésen pedig 282,70 forint volt, június 1-én. Leggyengébb árfolyamához képest 1,9 százalékkal erősödött az év végére, a legerősebbhez képest pedig 14,8 százalékkal gyengült.
A svájci frank legmagasabb forintjegyzése 357,59 forint volt, december 24-én, a legalacsonyabb pedig 314,67, június 2-án. A forint idei leggyengébb árfolyamához képest 0,6 százalékkal erősödött az év végére a svájci frankkal szemben, a legerősebbhez képest pedig 12,9 százalékkal gyengült.
A lengyel zloty 0,5 százalékkal gyengébben fejezte be az évet az euróval szemben, a román lej 1,6 százalékkal gyengült, a cseh korona viszont 5,3 százalékkal erősödött.
A magyar jegybanki alapkamat 0,60 százalékon kezdte 2021-et és 2,40 százalékon fejezte be. A lengyel jegybank irányadó kamata 0,10 százalékon állt tavaly az év elején és 1,75 százalékon az év végén. A cseh jegybanki alapkamat az év eleji 0,25 százalékról 3,75 százalékra ment fel az év végére. A román jegybank irányadó kamata 1,50 százalékon állt az év elején és 1,75 százalékon az év végén.
Forrás: MTI
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.