Hefele Menyhért megsemmisült lakóháza

Hefele ekkor már olyan sok tervezési és építési megrendelést kapott a Szombathelyi Egyházmegye területén, hogy szervező irodát kellett létesítenie a felmerült igények kielégítésére, ahol a munkákat felvállalták, a tervezés és az építkezés előkészületei, szervezése folyt. Mindezt már főpallérja, Anreith János György vezette az 1790-es évek elejétől, miután családjával Szombathelyen telepedett le.

Nem állt távol Hefelétől házakat birtokolni: Bécsben öt háza volt! Arra vonatkozóan, hogy Szombathelyen is állt háza, közvetett, ám nagyon biztos bizonyítékként áll rendelkezésre az a tény, hogy a 20. század elejétől kezdődően határozottan cáfolták, hogy lett volna háza városunkban. Azért kellett cáfolni, mert a szájhagyomány még ekkor is éltette a város lakóinak körében, hogy az Európa-hírű építőművésznek háza volt Szombathely Fő terén...és azért is cáfolni kellett ezt a tényt, mert a gyönyörű, kis palotával felérő neoklasszicista lakóházat 1903-ban lebontották. 

A Hefele-ház építőművészete új színt vitt a Fő tér megjelenésébe: a már ekkor kevés maradék, tekintélyes barokk lakóház formanyelvéhez hasonló színvonalon szerkesztett és dekorált épület az új korszak betörését jelentette a belvárosnak ezen a pontján: az egyházmegyei építkezések stílusa, amely Szombathelyen jelenik meg hazánkban elsőként kiforrott, franciás formában, a XVI. Lajos-stílus eleganciájával, Melchior Hefele tervezésében. Ekkor lép be a polgárság lakta városrészbe is, egyedüliként, és mintegy jelezve az építőművész társadalmi hovatartozását is. Az egyemeletes, hat ablaktengelyes, szimmetrikus szerkesztésű lakóépület középrészében helyezkedik el a szép, méltóságteljes kosárívvel zárt kapunyílás, amelyet a korai neoklasszicizmus egyik legelterjedtebb ékítménye, a kétfelé ívelő levélfüzér díszít, amit két ponton Hefele gyakran alkalmazott, négyzetre helyezett nagy rozettája rögzít. A földszinti ablakok teljes dekorációja egyezik a városban megtalálható épületekével, amelyeket Hefele tervezett. Ez az ornamentika a Hefele-ház építésének időpontját az 1780-as évek második felére teszi.

Hefele csinos kis palotáját 1903-ban lebontották. Az ingatlan birtokviszonyai még ekkor is rendezetlenek, hiszen Hefelének nem voltak leszármazottai. Az épületet a város kezelte és bérlőknek adta ki hasznosításra. Az ekkor létesített Szombathelyi Takarékpénztárral új tulajdonost kapott a telek, aki palotájának tervezésére korának legjelesebb építészét kérte fel.

Rauscher Miksa bankpalotája volt nemcsak az építőművésznek, de az egész térnek legkiérleltebb építőművészeti teljesítménye a kiegyezés utáni fellendülés, városfejlesztés évtizedeiben.

Közel száz esztendővel ezelőtt egy újabb bankvezér megsemmisítő csapást mért Rauscher építőművészeti remekére: a modern kor szellemének erejét és diadalát hirdető új megjelenést terveztetett, majd erőltetett a jeles épület homlokzatára. Ekkor eltűnt a teljes eredeti dekoráció, helyette mindössze az emelet három ablakát közrefogó téglányos mezőkben jelennek meg a természetszimbolika szokványos elemei, utalva az új profilra: immár a Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár épületével állunk szemben. Ez az utalás ugyanakkor diadallal hirdette a közeledést a magyar art déco építőművészethez.

...Ha a napjainkban látható házsoron végigtekintünk kelet felé, láthatjuk, hogy a 34-es számú kétemeletes, kihívóan modern lakóház (tervezte Szilágyi István) már csak kegyelemdöfés volt a Fő tér déli házsorának…

Balló László