Homlok Zsolt akár börtönbe is mehet a milliárdos bírság mellett
Mint a hvg.hu írja: A bíróságon folytatódhat Mészáros Lőrinc volt vejének kartellügye, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly decemberben 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki Homlok Zsolt két cégére – írja a 24.hu.
A lap megkeresésére a versenyhivatal azt közölte: nincs mérlegelési jogkörük, hivatalból feljelentést kell tenniük minden, közbeszerzést érintő kartell esetén a törvényi előírásoknak megfelelően.
„A személyi felelősségre vonást érvényesítő jogi eljárás kezdeményezése folyamatban van, így erről további információ nem közölhető. A büntetőjogi felelősség megállapítása minden esetben a hatáskörrel rendelkező nyomozóhatóságok feladata – írta a GVH. A feljelentés a kartellügyben hozott határozat jogerőre emelkedése után fog megtörténni.
Kartellezés esetén a bíróság akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat, mert a versenyjog különösen súlyosnak tekinti az összejátszást, ha az közbeszerzési eljárás esetén történik, a kifizetések pedig közpénzből történnek.
A GVH határozatában ugyan a személynevek ki vannak takarva, de annyi kideríthető, hogy a megbírságolt cégek vezetői aktív szereplői voltak az összejátszásnak, ezt a GVH súlyosbító körülményként értékelte. Arról a HVG számolt be, hogy a jogsértés idején Homlok Zsolt és testvére mellett Mészáros Ágnes is tulajdonos volt a Homlok Zrt.-ben 2023 tavaszáig, az akkor még férjével közös Properitus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül.
A Homlokékkal összejátszó Inter Mobility vezetőségének vélhetően nem kell börtöntől tartania, hiszen ők voltak azok, akik információkkal segítették a GVH-t a vizsgálat során, a cég végül mindössze 30 millió forintos bírságot kapott.
Mint arról a HVG is beszámolt, szilveszter előtt egy nappal került ki a Gazdasági Versenyhivatal honlapjára az a határozat, ami “brutális” kartellezés miatt büntette több mint 1,2 milliárd forint bírságra a Homlok-csoport tulajdonosa, Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc exvejének cégeit.
„A kartellezők olyan hibákat követtek el a közbeszerzési eljárásban, amelyekkel lényegében saját magukat buktatták le” – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Magyar Nemzetnek egy Debrecen környéki vasúti közbeszerzés kapcsán föltárt kartellügyről. A GVH korábbi közleménye „brutális” kartellt emlegetett, a kiszabott bírság 1,2 milliárd forint volt.
Történt ugyanis, hogy Mészáros Lőrinc majdnem kétszer annyiért épített vasutat (35,5 milliárd forintos ajánlatot tett), mint amennyiért exveje vállalta volna (18,5 milliárd forint), és másfélszer annyiért, amennyiért az állam eredetileg becsülte (közel 25 milliárd) a munkát.
Homlok Zsolték egy banális hibán csúsztak el: az egyik hiánypótlás alkalmával a cég titkárnője véletlenül ugyanazt a PDF fájlt csatolta mindkét cég ajánlatához, sorról sorra egyező ajánlatokkal. A csoport két cége együtt kapta az 1,2 milliárd forintos büntetést, míg az Inter Mobility 30 milliós bírságot kapott.
A GVH a hat ajánlatból csak a két olcsót vizsgálta, a túlárazott ajánlatokat adókat, így Mészárosét, nem tartotta érdemesnek erre. A GVH kommunikációs vezetője, Horváth Bálint az ezt firtató sajtókérdésekre úgy reagált: „jókora fake news”, hogy ne vizsgálnák Mészáros Lőrinc cégeit. Horváth az üggyel kapcsolatban azt mondta az Indexnek, hogy a GVH „minden esetben a hatályos jogszabályok és bizonyítékok alapján ítéli meg az elé kerülő ügyeket, ezek során egyéb, például magánéleti szempontokat nem vesz figyelembe”.
Homlok Zsolt a válása óta nem nagyon kap olyan, közbeszerzésekhez kapcsolódó megbízásokat, amelyekben korábban, még Mészáros vejeként dúskált. A vállalkozó nemrég megalapította a Homlok Románia Kft.-t, a cég főtevékenysége a vasútépítés.
(Fotó: Varga György/MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.