Horvátországi euróátállás: változatlan vagy emelkedő árak az üzletekben, bekeményített a kormány
Horvátországban a kereskedelmi láncok hónapról hónapra emelik az árakat, most pedig az euró átváltásánál próbálják meg becsapni a vásárlókat - jelentette ki Davor Filipovic gazdasági miniszter kedden, az említett láncok vezetőivel tartott találkozót követően. Horvátország január 1-jén csatlakozott az euróövezethez. Sajtóhírek szerint a legtöbb kereskedelmi lánc felfelé kerekítette az árakat az átváltás során, de nem csak a kereskedők, hanem a vállalkozók és a különböző szolgáltatók is, akik 10-15 százalékkal emelték a díjaikon. A tárcavezető sajtótájékoztatóján kiemelte: az infláció 13,5 százalék, amire legnagyobb hatással az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára van hatással.
"Mindenkinek mondom, aki az állampolgárok rovására akarja felhasználni az átváltást, hogy ez nem fog működni" - húzta alá.
Hozzátette: partnerként tekintenek a kiskereskedelmi láncokra, és jóhiszeműen jártak el, de erre nem számítottak. Elmondta, hogy egy találkozón megkérdezett kereskedőket arról: miért nem csökkentették az árakat, miután az üzemanyagok ára olcsóbb lett, miért nem hat az áraikra, hogy Szlovéniában az elektromos áram ára 60 százalékkal drágább, mint Horvátországban. Szavai szerint egyik kérdésére sem kapott választ.
A miniszter bejelentette, hogy kereskedelmi felügyelőség és a fogyasztóvédelmi szervezetek már a terepen vannak, és hamarosan pontos jelentést adnak. A lehetséges lépésekkel kapcsolatban elmondta: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatti úgynevezett feketelistától az árak széleskörű befagyasztásáig, minden terítéken van. "A válság terhét mindenkinek viselnie kell" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy a válságban valaki a nyereségét próbálja meg növelni az állampolgárok terhére.
Ellenőrző körúton az újságírók
A Jutarnji list újságírói hosszabb írásban számoltak be a helyzetről és azt tapasztalták, a kiskereskedelmi láncok termékeinek több mint fele változatlan vagy hasonló áron kapható az euró bevezetése után, egyes termékek átlagosan egy-két centtel olcsóbbak lettek. Az legtöbb üzletláncban tapasztalható áremelkedések általában külföldi márkákhoz vagy meghatározott termékekhez kapcsolódnak, mint például a Coca-Cola, a Pringles, a Nutella, a wc-papír, a joghurt és a gyümölcslevek.
A lap szerint hétfő, az euró első "munkanapján" legtöbb vásárló és a kormány is a kiskereskedelmi láncokat, különösen a Lidlt és a Spart vádolta azzal felfelé kerekítették termékeik árát. A Jutarnji list a tavaly szórólapok alapján a Sparban, a Kauflandban és a Lidlben ellenőrizte tíz véletlenszerűen kiválasztott termék bolti árait.
Az árkorlát alá eső élelmiszereket - olaj, tartós tej, liszt, cukor és egész csirke - minden üzletben változatlan áronlehetett megvásárolni. Az újságírók tapasztalatai szerint a további vizsgált termékek több mint fele az euró előtti áron volt elérhető, de jelentős részük drágult, különösen a Sparban, míg az összes üzletben akadt legalább egy olyan árucikk, amely olcsóbb lett.
A Lidlt a közösségi oldalakon támadták a vásárlók a drágulás miatt. A cég azzal védekezett, hogy "a normál kínálat termékeinek árait a matematikai kerekítés szabályai szerint, indokolatlan áremelések nélkül, illetve a vásárló javára számolták át euróra". Az újságírók azt tapasztalták, a legtöbb termék ára megegyezik a novemberi árral - 14 termékből, melynek árát megtalálták a katalógusukban, nyolcnál ugyanannyit fizettek, három pedig drágább.
A magos házi kenyér 1,59 euróba kerül - ugyanannyiba, mint korábban, hasonlóan a Petit Sondey kekszhez (1,72 euró). Egyes termékek ára csökkent - a 200 grammos ABC friss krémsajt most egy centtel olcsóbb, (1,85) az almalé 1,46 helyett most 1,45 euróba került. Drágult viszont a szeletelt Edam sajt (2,12 helyett 2,65 euró), a Coca-Cola (1,86 helyett 1,99), a B-aktiv joghurt (tíz centtel emelkedett az ára - 2,49 euró.)
A Konzum-üzletlánc boltjaiban a Libres betétek és az Omegol margarin ma ugyanannyiba kerülnek, mint korábban – 1,92 és 1,72 euróba. A Staropramen sör árát viszont egy centtel kevesebbre kerekítették, így most 1,55 euróért adják. Egyes termékek azonban sokkal drágábbak. Például a 3,85 euróba kerülő 1 kilós rizs, most 4,51 euróért került a polcokra.
A külföldi márkák közül Coca-Cola Lidlben drágább lett (1,99 euróra), a Sparban pedig 2,05 euró, a Konzumban változatlan maradt (1,86 euró), a Kauflandban 1,72 euró.
Kauflandban a tíz ellenőrzött termékből hét az euró előtti áron maradt, például a Podravka Passata paradicsom (1,19 eurónál maradt). Néhány termék még olcsóbb is lett, mint például a B-aktiv joghurt 15 centtel kerül kevesebbe.
A Sparnál tíz árucikkből öt termék tartotta az árát, négy termékért többet kell fizetni, egy pedig olcsóbb lett. Érezhetően drágult például a korábban 3,32 euróba kerülő Lovely toalettpapír (4,25), valamint több külföldi márka. A Pringles chips ára 2,79 euróról 2,90 euróra, a Nutelláé 5,97 euróról 6,20 euróra, S-budget gnocchi 2,52 euróra emelkedett - utóbbi korábban 2,39 euró volt. A piros alma kilogramm ára viszont 1,48 euróról 1,32 euróra csökkent.
Lírai megoldás: 2 eurós helyett török érme A lap munkatársa rövid glosszában (ott még nem sikerült egyenokosítani a helyi sajtót, így élnek olyan műfajok is, amelyeket a magyar kormány egyik ideológusa az újságokkal együtt halottnak nyilvánított) számolt be arról, hogy a szerkesztőséghez közeli pékségben, Zágráb belvárosában öteurós bankjeggyel fizetett a vásárlásért. A visszakapott csillogó érméket tanulmányozva a két Tesla-arckép és a Horvátország térkép mellett egy Atatürk is befigyelt - török líra volt az egyik euró. A pénztáros kicserélte valódi 2 eurósra, a török pénzérme 0,05 eurót ér, viszont kialakításában nagyon hasonló az uniós pénzhez. Rövid guglizás után kiderült, hogy Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, sőt az eurózóna legtöbb országában rendszeresek a hasonló csalások, főleg azokban, amelyek tele vannak turistákkal. A portugál sajtó arról számol be, hogy voltak próbálkozások lengyel zlotyval, sőt jamaicai dollárokkal is, amelyek szintén hasonló kialakításúak. |
Út az euróig
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhat.
A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2).
Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.