Hosszú volt az út az aranyéremig

Győztes karakterek

Dróth Zoltán a pályán és a pályán kívül is igazi vezére tudott lenni a zöld-fehéreknek, mindemellett pedig a nemzeti együttesben is igazi mérföldkőhöz ért: a Belgium elleni vb-pótselejtezős párharc idegenbeli összecsapásán 150. alkalommal ölthette magára a címeres mezt.

– Ha egy szóval kellene jellemeznem, hogy milyen jelzővel illetném az előző idényt, akkor biztosan az érzelemdús kifejezést használnám – foglalta össze röviden az elmúlt hónapokat Dróth Zoltán. – Akár a Haladást, akár a válogatottat nézzük, rengeteg csodálatos pillanatot éltem meg, melyekre mindig emlékezni fogok. Fantasztikus, hogy ebben az évben is Szombathelyre került a bajnoki, valamint a Magyar Kupa-trófea is, hihetetlen munka és küzdelem van mögötte, de nem tudok elmenni szó nélkül amellett a csodálatos meglepetés és rengeteg szeretet mellett, melyet a válogatott Belgium elleni pótselejtezője alkalmával kaptam a 150. mérkőzésem alkalmából. Mindenkinek köszönettel tartozom, aki a „hátam mögött” megszervezte, hogy a családom eljöjjön a hazai mérkőzésre, az égvilágon semmit nem tudtam erről a meglepetésről, rendesen meg is hatódtam. Azt gondolom, hogy aki úgy általában sportolni kezd, az az ilyen pillanatokért teszi. Ahogy említettem, a csapatnak és nekem sem volt zökkenőmentes a szezon, volt, hogy nem úgy mentek a dolgok, ahogy szerettük volna, nekem pedig három alkalommal is kifordult a bokám, legutoljára a bajnokság végén.

A zöld-fehérek kiválósága a Berettyóújfalu elleni finálé második felvonásán tért vissza. Dróth Zoltán elmondta, nagyon nehéz volt megélnie, hogy a kispadról nem tud úgy segíteni a csapatnak, ahogy szeretne, de igyekezett a rutinjával és a jelenlétével is támogatni a társait.

– Beszéltünk a mesterrel, és tulajdonképpen készültem rá, hogy ha a helyzet úgy hozza, akkor be fogok állni. Ez 2-0-s hazai vezetésnél meg is történt, és bár voltak fájdalmaim, összeszorítottam a fogam, és minden erőmmel azon voltam, hogy így is hozzá tudjak tenni a játékhoz. Aki ismer, az tudja, hogy mindig mindent kiadok magamból a pályán, így hát pár másodperc után rögtön egy lövéssel próbálkoztam, éreztem is utána a lábam – nevetett az immáron 150-szeres válogatott klasszis. – Természetesen az egész csapatra igaz ez a fajta mentalitás, igazi győztes karakterek alkotják a keretet, ez pedig nagyon kell ahhoz, hogy folyamatosan meg tudjunk újulni és ki tudjunk lábalni az esetleges hullámvölgyekből. Legyen szó a már idősebb, tapasztaltabb játékosokról, vagy éppen a fiatalokról, mindenki egy irányba húzott, tudtuk, hogy mik a céljaink és ezeknek mindenki alárendelte magát. Nagyon boldog vagyok, hogy háromszoros kupagyőztesnek és háromszoros bajnoknak mondhatom magam a Haladás színeiben, de egy biztos: nem állunk itt meg, a következő idényben is megcélozzuk a címvédést mindkét sorozatban – fogalmazott Dróth Zoltán.

Erősödik a mezőny

Hajmási Milán harmadik bajnoki címét szerezte a szombathelyiekkel, és azért is különösen büszke a csapatra, mert évről évre nehezebb küzdelemben sikerült elhódítaniuk a trófeát.

Szokták mondani, hogy a csúcsra felérni vagy egy bizonyos eredményt elérni könnyebb, mint azt megtartani, vagy a sport nyelvén szólva megvédeni egy címet. Ezt Hajmási Milán is így gondolja, méghozzá több okból kifolyólag is.

– Pontosan tisztában vagyunk vele, hogy mindenki a mi csapatunkat szeretné legyőzni, hogy mennyire elemeznek bennünket, felkészülnek a játékunkból, így aztán mindig százhúsz százalékos teljesítményre és maximális koncentrációra van szükség tőlünk. Hatalmas dolognak tartom, hogy zsinórban a harmadik bajnoki címünket nyertük meg, valamint, hogy a Magyar Kupában is meg tudtuk védeni elsőségünket. Már csak azért is, mert bár az elmúlt négy bajnoki döntőt egyaránt a Berettyóújfaluval játszottuk, folyamatosan erősödik a mezőny és akár a Veszprém, a Kecskemét, vagy éppen az Aramis is nagyon komoly játékerőt képvisel, bármikor bejelentkezhet egy bajnoki aranyért vagy éppen egy kupagyőzelemért.

A zöld-fehérek válogatott kiválósága azt is elmondta, nagyon büszke arra, hogy a fiatal játékosok ennyit hozzá tudnak tenni a csapat teljesítményéhez, ő pedig rutinos társaival együtt továbbra is mindent megtesz, hogy segítse őket a pályán, valamint a pályán kívül is.

– Nagyon jó egyveleget alkotunk, és úgy gondolom, ez visszaköszön a mérkőzéseken is. Vezetőedzőnk fontosnak tartja, hogy ezek a játékosok folyamatosan megkapják a lehetőséget, tapasztalatot, rutint szerezzenek, ők pedig maximálisan meghálálják a bizalmat és minden alkalommal lendületet, frissességet tudnak adni a csapatnak. Mindezek mellett emberileg is remek srácokról van szó, akik nagyon nyitottak azokra a tanácsokra, amiket mi adunk nekik az edzéseken, mérkőzéseken. Őszintén bízom benne, hogy ez még sokáig így is marad, mert ez volt az egyik legfontosabb dolog, ami segített nekünk abban, hogy idén is összejöjjön a duplázás – fogalmazott Hajmási Milán.

Nagyon tudjuk egymást motiválni

Sipos Gergő igazi döntőspecialistának mondható, hiszen tavaly is bevette a Berettyóújfalu kapuját a fináléban, idén pedig háromszor is – nem akármilyen gólokat szerezve – eredményes volt az aranycsata mérkőzésein.

– Rögös út vezetett a duplázásig, de talán pont ezek a bukkanók kellettek ahhoz, hogy rátérjünk arra az útra, ami végül elvezetett minket idáig – mondta a szombathelyiek centere, aki többekhez hasonlóan szintén háromszoros bajnoknak mondhatja magát. –  Sok tényezője volt annak, hogy ez a szezonunk is így sikerült, de amit én kiemelnék, hogy a legfontosabb, legkiélezettebb pillanatokban nagyon koncentráltak, összeszedettek tudtunk lenni. Ennek jó példája a bajnoki döntő is, ahol nagyon nagy szükségünk volt arra, hogy mentálisan, fejben rendben legyünk. Csak így tudtunk győztesen kijönni ezekből a mérkőzésekből.

Sipos Gergő úgy fogalmazott, az elmúlt években egyértelműen felnőtt, a játéka sokkal érettebb lett, melyben nagy szerepe van annak, hogy többek között klasszis poszttársától, Dróth Zoltántól tanulhat.

– Nagyon jó kezekben vagyok, fantasztikus vezetőedzőnk, stábunk van, emellett pedig ott van a csapatban egy olyan világklasszis center, mint Dróth Zoltán, akitől minden edzésen, mérkőzésen csak tanulhat az ember, ami segít neki abban, hogy fejlődjön és mindig jobbá váljon. Ez egyébként az egész csapatra jellemző, hogy nagyon tudjuk egymást motiválni, húzni, és arra ösztönözni, hogy folyamatosan többet nyújtson. Minden poszton kiváló játékosok alkotják a keretet, ez egy egészséges versenyhelyzetet eredményez, ami egyértelműen a csapat hasznára vált az elmúlt időszakban, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is így lesz. Erre a fajta állandó motivációra, és arra, hogy folyamatosan nagy tűzzel, bizonyítási vággyal lépjünk pályára, nagy szükség is van, mert a következő idényben is komoly céljaink vannak, amiket csak így tudunk majd elérni, megvalósítani – tekintett a jövőbe Sipos Gergő.

Volt tartása a csapatnak

Vas Ádám ebben az idényben is húzóembere volt a szombathelyieknek. Nem egy alkalommal sült el egészen félelmetes bal lába, többek között a bajnoki finálé első mérkőzésének hosszabbításában is beköszönt egy remek kapáslövés után.

– Sűrű, intenzív szezon ért véget a bajnoki döntővel, így talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy nagy teher került le a vállunkról, amikor megnyertük a harmadik mérkőzést. Az idény eleje nem úgy kezdődött számunkra, ahogyan azt szerettük volna, fájó vereségeket szenvedtünk, a Bajnokok Ligájában is korán búcsúztunk, nem találtuk magunkat. Éreztük, hogy rendezni kell a sorokat, hogy változtatni kell, ha el akarjuk érni azokat a célokat, amiket kitűztünk magunk elé a szezon előtt. Ez szerencsére sikerült, a folytatásban túl tudtunk ezen lendülni, kiegyenesedtünk, és azzal, hogy azért meglehetősen mélyről vissza tudtunk jönni, mutatja, hogy mekkora tartás van a csapatban. Nem könnyítették meg a dolgunkat a sérülések, hiányzók, ilyenkor azonban mindig tudtuk, illetve tudták a rendelkezésre álló játékosok, hogy nagyobb felelősség hárul rájuk, többet kell vállalniuk, ezt pedig meg is mutatták a pályán. Úgy gondolom, mindig is nagy erősségünk volt, hogy olyan játékosok alkotják a keretet, akik képesek váratlant húzni, mérkőzéseket eldönteni és fontos pillanatokban a hátukra venni a csapatot. Ettől vagyunk mi igazán jó csapat, és ez az egyik dolog, ami miatt már zsinórban harmadik alkalommal a mi nyakunkba került a bajnoki aranyérem. Nagyon jó érzés így pihenőre vonulni, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian nagyon motiváltan, sikerre éhesen fogunk visszatérni és készülni az új kihívásokra, többek között az újabb európai kupaszereplésre – mondta el Vas Ádám.

Mentálisan erősek tudtunk maradni

Rutai Balázs tavaly nyáron érkezett Szombathelyre, első idényében pedig fontos gólokkal és hasznos játékkal segítette két trófeához a csapatot.

– Mindenki nevében mondhatom, hogy nagyon boldogok vagyunk, úgy gondolom, nagyon nagy dolog, hogy a 2022-es esztendő után idén is diadalmaskodott mindkét sorozatban a csapat – kezdte lapunknak Rutai Balázs. – Amikor tavaly megkerestek, hogy szeretnék, hogy a Haladásban játsszak, rögtön az jutott eszembe, hogy egy nagyon komoly erőkből álló csapatról van szó, amely trófeákért harcol, és amely már a nemzetközi porondon is megmérettette magát, ráadásul nem is egy alkalommal. Rengeteget dolgoztunk azért, hogy ez most is folytatódjon, nyilván voltak hullámvölgyeink, de végig erősek tudtunk maradni mentálisan, és szerintem ennek óriási szerepe volt abban, hogy most arról beszélgetünk, hogy két címet is nyertünk az idényben.

A szombathelyiek 77-ese a bajnoki döntővel kapcsolatban elmondta, a két szombathelyi találkozó között főként a helyzetkihasználásban rejlett a különbség.

– Ha megnézzük az első mérkőzést, ahol 3-3 lett a rendes játékidő végeredménye, úgy gondolom, hogy a lehetőségek alapján sokkal közelebb álltunk hozzá, hogy mi fordítsuk a magunk javára a találkozót, de nyilván így sem szomorkodtunk annyira, hiszen ami fontos volt, hogy megtartsuk a pályaelőnyünket, azt teljesítettük. A harmadik mérkőzésen – főleg a második félidőben – aztán már sikerült felőrölnünk őket, aminek bajnoki cím lett a jutalma. Nagyon nehéz dolgunk volt, a Berettyó taktikusan, okosan játszott, és jó pillanatokban húzta elő az öt a négy elleni játékot, ami az egyik sajátossága. Mindent összevetve egy sűrű, kemény szezon van a hátunk mögött, ami után azért, őszintén szólva, jól fog esni a pihenés. Most egy ideig még itt leszek, majd utána hazamegyek a családhoz, lesz nyaralás is, július közepén pedig újult erővel vetjük bele magunkat a felkészülésbe, hiszen komoly feladatok és Bajnokok Ligája-szereplés vár ránk a következő szezonban – zárta szavait a vasiak játékosa.

Malomsoki Cintia
Fotó: Nagy Jácint