Ilyen hatással van az antitestekre az mRNS-vakcina

A vizsgálat eredménye a Nature folyóiratban jelent meg. A kutatási eredmény nem cáfolja azt a (szintén tudományosan bizonyított) tényt, miszerint az antitestek mennyisége csökken az oltás utáni hónapokban. Ugyanakkor a tudósok az új vizsgálat nyomán azt állítják, hogy az antitesteket képző B-sejtek egy része az oltás utáni hónapokban is fejlődik még, ezáltal pedig később hatékonyabb antitesteket hoz létre.

A vizsgálatot olyan önkénteseken végezték, akik a Pfizer vakcináját kapták meg korábban. A tudósok szerint a Pfizer-oltás után a B-sejtek egy része rövid életű, antitesteket képző sejtté alakul, míg a többi B-sejt a nyirokcsomókban koncentrálódik, ahol aztán folytatódik a fejlődésük – írta a Reuters.

Ezek a sejtek aztán továbbfejlődnek hosszú életű antitestképző sejtekké, amelyek utána a csontvelőben élnek tovább, vagy pedig B-emléksejtekké, amelyek akkor aktiválódnak ismét, ha valaki elkapja a fertőzést – magyarázta Ali Ellebedy, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója. Hozzátette: a fejlettebb B-sejtek azután hatékonyabb antitesteket is hoznak létre, bár azt egyelőre nem sikerült letesztelni, hogy ez utóbbiak milyen védelmet adnak a gyakorlatban.

Egyelőre egyébként azt sem veszik még biztosra a tudósok, hogy a fenti jelenség kizárólag az mRNS-vakcinákra jellemző-e, vagy más típusúaknál is megtalálható – olvasható az Index szemléjében.