Jövőre az egészségügyi, a jóléti és a rendvédelmi funkciók súlya nő büdzsé kiadásaiban

Az államháztartás konszolidált funkcionális pénzforgalmi szemléletű kiadásaiból, amelyek összértéke pénzforgalmi szemléletben 21 951 milliárd forint, jövőre 19,2 százalék jut az állam működtetésére. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások terén nincs különösebb változás, a védelmi kiadások és a rendvédelmi kiadások aránya 3,2, illetve 4,3 százalékra emelkedik, 704 milliárd, illetve 953 milliárd forint lesz.

A legnagyobb tétel, 12 619 milliárd forint a jóléti funkciókra jutó kiadás, aránya 56,4 százalékról 57,3 százalékra nő. Az oktatásé (2 228 milliárd) változatlanul 10,2 százalék, az egészségügyé (2 115 milliárd) 9,3-ról 9,6 százalékra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásoké (6 538 milliárd) 28,3-ról 29,8 százalékra emelkedik. Nő a nyugellátások, a munkanélküli ellátások, a családi pótlékok és gyerekeknek jutó juttatások súlya a büdzsében.

A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatására jutó 679 milliárd forint azt jelenti, hogy erre a területre az állami kiadások 3,4 százaléka helyett 3,1 százalékát használják fel.

A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek (1056 milliárd) részesedése viszont 5,2-ről 4,8 százalékra csökken, a sportra (309 milliárd) és az egyéb szolgáltatásokra jutó pénzek (107 milliárd) mérséklődése miatt.

A gazdasági funkciókra tervezett 3840 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5 százalék marad. Ezen belül a legnagyobb tétel (1928 milliárd) a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9,2-ről 8,8 százalékra csökken. Környezetvédelemre továbbra is a kiadások 1,3 százaléka, 284 milliárd forint jut.

 Az államadósság kezelésére fordított pénz (1068 milliárd) abszolút értékben is csökken, aránya az idei 5,2 százalékról 4,9 százalékára olvad. (MTI)