Kanyarós beteg a vasiak által is kedvelt osztrák fürdőben: figyelmeztetést adott ki a tartomány

Burgenland tartomány pénteki közlése szerint február 19-én egy felső-ausztriai személynél Lutzmannsburgban jelentkeztek az influenzaszerű fertőzés első tünetei és be is bizonyosdott róla, hogy kanyarós. A betegség esetén a fertőzés és az első tünetek jelentkezése között 8-21 nap telik el.

A tartomány sajtószolgálata azt írja, aki február 19-én a lutzmannsburgi fürdőben vagy annak szállodájában tartózkodott, és nem kapott teljes körű védőoltást a betegség ellen, az figyelje egészségi állapotát. Ha kanyarófertőzésre utaló tüneteket észlel, maradjon otthon és vegye fel telefonon a kapcsolatot háziorvosával. 

Az ORF február közepén arról írt, hogy Ausztrában emelkedik a kanyarós esetek száma, ekkor 75 esetet jelentettek az országban, ebből hat volt burgenlandi. Az osztrák orvosok is arra figyelmeztettek, a betegség általában komplikációk nélkül zajlik le, gondot a szövődmények okozhatnak.

A webbeteg.hu ezt írja a betegségről:

A kanyaró (orvosi elnevezése morbilli) vírusos, igen fertőző megbetegedés, emberről emberre cseppfertőzéssel terjed, azaz köhögéssel és tüsszentéssel vagy használati tárgyakon keresztül adható tovább. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Megelőzése egyedül a már kötelező védőoltással lehetséges.

A kanyaró korai tünetei rendszerint hirtelen kezdődnek. A betegség típusos esetben lázzal kezdődik, majd csakhamar felső légúti, hurutos tünetek jelennek meg (gyulladás, orrfolyás, száraz köhögés), valamint kötőhártya-gyulladás alakul ki. A beteg már ekkor fertőz és fertőzőképessége a kiütések megjelenését követő négy napig tart.

A láz ebben a fázisban igen magas, akár 40-41 fokos is lehet, rossz közérzettel, fejfájással, nyakfájással párosulhat, ugyanakkor a kiütés még nem tartozik a kanyaró kezdeti jelei közé. A későbbi, kiütéses fázisban a láz és a fejfájás rendszerint csökken vagy akár el is múlik, ám gyakran a betegség késői fázisában ismét visszatér.

A hurutos legúti tünetek kezdetét követően körülbelül négy nap múlva jelennek meg a kanyaróra jellemző kiütések, először az arcon, a fül mögött és a hajas fejbőrön, majd az egész testre terjednek. Eleinte halványabbak, majd sötétebb élénkvöröses, akár kissé barnás árnyalatúak is lehetnek, és a méretük is nagyobb lesz, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak, de teljesen egybefüggő bőrpírt nem okoz. A kiütések megjelenésük sorrendjében tűnnek el, ekkor kis, korpázó hámlás, vagy barna foltok olykor még láthatók.

A kanyaró elleni védőoltás

• Oltás csecsemőkorban:

Az ún. MMR egy komplex védőoltás, amely a kanyaró mellett a mumpsz és a rózsahimlő (rubeola) ellen nyújt védelmet. A vakcina élő gyengített vírusokat tartalmaz. A kötelező oltás két részből áll, az elsőt jellemzően 12-15 hónapos korban kapják a kisbabák. A szakmai ajánlás egy második, emlékeztető oltás beadását is javasolja 11 éves korban. Az emlékeztető oltással közel száz százalékos védettség alakítható ki.

• Oltás felnőttkorban:

A kanyaró elleni MMR-oltás beadása felnőtteknél is indokolt lehet, noha a magyar lakosság jelentős része megkapta a vakcinát gyermekkorában.

Az 1969 előtt születettek nem kaptak rutinszerű védőoltást, továbbá az 1978 előtt születettek csak egy kötelező oltást kaptak, ezért a felnőttek jelenős része nem vagy csak részlegesen védett.
A kanyarón átesettek egész életükre szóló védettséggel rendelkeznek, ám számos felnőtt nem volt még beteg, vagy más típusú kiütéses betegsége volt.
A napjainkban is használt korszerű vakcinát 1990 óta alkalmazzák.

A fentiek alapján tehát a veszélyeztetettek közé tartoznak:

• a védőoltáson át nem esett csecsemők,
• a védőoltásban nem részesülő krónikus betegek, valamint
• azon 1969 előtt született felnőttek, akik nem estek át korábban fertőzésen.