Kőbe zárt történelem a múzeumban

Bővelkedik ritka, különleges kőemlékekben a Savaria Múzeum Lapidariuma, amit Járdányi-Paulovics István hozott létre még 1939-ben, jelenlegi formáját pedig negyven éve nyerte el. Azóta nagyobb átalakítás nem történt, ráfért már a ráncfelvarrás. Bár komolyabb átépítésre a 20 millió forintos támogatásból nem futotta, így is látványos a változás. Megtisztították a köveket, és megújult a világítási rendszer. Újraértelmezték a latin feliratokat, a tájékoztató táblákon QR-kóddal plusz információkhoz is juthat a látogató. Vizesedést gátló eljárással újították meg a vakolatot, és átfestették a falakat. A hivatalos megnyitót szerdán tartották. Horváth Soma mérföldkőnek nevezte a Lapidarium megújulását. 

– Vajon mit mesélnek ezek a kövek? Hordozzák Szombathely múltját, általuk többet megtudhatunk elődeinkről, a római város kulturális, társadalmi életéről, családi kapcsolatairól – fogalmazott az alpolgármester.

A Kubinyi program célja a vidéki múzeumok fejlesztése, két év alatt több mint egymilliárd forinttal támogattak csaknem 200 projektet, emelte ki Szende László, az EMMI múzeumi főosztályvezetője. Borhy László, az ELTE rektora elmondta, Savaria az ország egyik legősibb városa, és a legfontosabb hazai régészeti lelőhelyek egyike. 238 kőemléket ismer innen a tudomány, a Római Birodalom területéről 400 ezret, és a kör az ásatások révén folyamatosan bővül.

– A feliratos köveknek köszönhetően tudjuk kibontani a Római Birodalom társadalomtörténetét, elemezhetjük hadtörténetét, közigazgatás-történetét, vallástörténetét, de a legnagyobb értéküket az adja, hogy egy-egy régió mikrotörténelmét is felvázolhatjuk a segítségükkel – hangsúlyozta a rektor.

Ezzel a fejlesztéssel – a természettudományi részleget kivéve – a Savaria Múzeum összes állandó kiállítása megújult már.

kzs