
Lejt a pálya rendesen: az állami közbeszerzések negyedét négy cég vitte el, százmilliárdokat kaszáltak
Mészáros Lőrinc és társai taroltak az állami tendereken
Az elmúlt évek közbeszerzési eljárásai alapján Mészáros Lőrinc toronymagasan vezeti az állami megbízások nyerteseinek listáját. A Transparency International (TI) Magyarország jelentése szerint 2021 és 2023 között tizennégy vállalatával összesen 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, ami a teljes vizsgált összeg 8,6 százalékát teszi ki, szemlézte a tanulmányt a hvg.hu
Az állami megbízások nagy részét egy szűk kör kapja
A jelentésből kiderül, hogy a közbeszerzési pénzek nemcsak Mészároshoz, hanem más, kormányközeli üzletemberekhez is jelentős mértékben áramlottak. A négy legnagyobb nyertes – Mészáros Lőrinc mellett Szíjj László, Kis-Szölgyémi Ferenc és Balásy Gyula – együtt a teljes állami közbeszerzési keret közel 25 százalékát vitte el.
A legnagyobb nyertesek és területeik:
- Mészáros Lőrinc – 1090 milliárd forintnyi közbeszerzés
- Kis-Szölgyémi Ferenc (B+N Referencia Zrt.) – 836 milliárd forint, főként állami egészségügyi intézmények takarítása, üzemeltetése és karbantartása
- Szíjj László (útépítés) – 758 milliárd forint
- Balásy Gyula (kommunikációs tenderek) – 336 milliárd forint, amelynek 74 százalékát a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) biztosította
Összeférhetetlenségi aggályok és átláthatatlanság
A Transparency International kutatása során 106 esetben azonosították, hogy közbeszerzési nyertesek közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Többször előfordult, hogy olyan vállalkozások kaptak állami megrendeléseket, amelyek tulajdonosai közvetlenül is befolyásolhatták a döntéshozatalt.
Ezen kívül a vizsgált közbeszerzések 7,7 százalékát (összesen 980 milliárd forintot) olyan 32 cég nyerte el, amelyek magántőkealapok tulajdonában állnak. A jelenlegi jogszabályok miatt nem átlátható, kik ezeknek a vállalatoknak a végső kedvezményezettjei. Bár az uniós előírások miatt 2026-tól kötelező lesz nyilvánosságra hozni a magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét, a kormány egyelőre elhalasztotta ennek végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az érintett cégeknek fel kell készülniük az új szabályokra.
Fotó: Index/archív








A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.