Libaország és Kacsaország háborúja: előadás Weöres Sándor kéziratairól, köteteiről a Berzsenyi könyvtárban

A helytörténeti klub programja, Lőcsei Péter irodalomtörténész előadása Weöres Sándor kéziratainak, köteteinek olykor regényszerű történetébe engedett bepillantást: a költő gyermekkorától írt tele füzeteket, borítékot, söralátétet, papírszalvétát verssorokkal, táncoló verslábakkal – vagy alkotott különös világot, melyben libaország és kacsaország vívja háborúját, térképpel is illusztrálva (utóbbi egy része Hamvas Bélához került, kinek lakását bombatalálat érte, a másik részt orosz katonák „használták el” a költészetnél profánabb célokra).

Nagy öröm a filológusnak, ha ezeket kézbe veszi, mondta Lőcsei Péter, aki olyan kéziratok között is „szabadon garázdálkodhat”, amit még a Petőfi Irodalmi Múzeumban sem ismernek – különös felelősség, mit tárhat ezekből a közönség elé.

Az előadás érintette a költő Pável Ágostonnal, majd, a pécsi egyetemi évek hozta, Várkonyi Nándorral való ismeretségét (melynek nyomát változatos témájú beszélgető cédulák őrzik), az első publikációkat, az egyes versváltozatokat (Weöres javított, áthúzott sorait, de az Anyámnak című vers változatait is láthattuk), majd az egyes könyvek történetét.  

Minden Weöres-kötetnek (néhány dedikált példány történetéről is esett szó) akad valamilyen különlegessége. A 90 éve kiadott Hideg van a bemutatkozás izgalmával született; hosszú tervezgetés, sok elvetélt kísérlet eredménye. 1939-es doktori dolgozata, A vers születése, s erről levelei tanúskodnak, lassan, kínlódva formálódott.1944-ben jelent meg a Medúza, Hamvas Béla barátságát részben ennek a kötetnek köszönhette. A Tűzkút párizsi és budapesti kiadása igazi könyvészeti unikumnak volt 1964-ben. 

Lőcsei Péter Weöres-sorokat is megidézett: a Szily János utcai gázlámpa ihlette magány-verset („S míg az autó zúg, repül,/ő áll magában egyedül”), a szédítő mélybe tekintő Az üres szobát („Miért hívjuk hát elő gyermekünket/a nem létező idők szövetéből?”) vagy a Babitscsal dialogizáló egysorost: „Őrült minden füszál.” 

Az előadáshoz kapcsolódó kamarakiállítás november 30-ig tekinthető meg a Berzsenyi Dániel Könyvtár 1. emeleti hírlapolvasójában.

Tp