Litvánia területének egyötödén karantént vezettek be
A vesztegzárról szóló rendelkezés két hétig lesz érvényben, a kormány ezt követően dönt a további lépésekről. A karantén idején a lakosoknak otthonukon kívül maszkot kell viselniük. A hatóságok korlátozzák a közlekedési eszközök forgalmát, és csupán a munkahelyre, az üzletekbe, a gyógyszertárba és az egészségügyi intézményekbe történő utat engedélyezik.
Minden tömegrendezvényt lemondtak. A lakáson kívül öt embernél többen nem gyűlhet össze, ezek is csak az egy családhoz tartozók lehetnek. Csupán azok a bevásárlóhelyek üzemelhetnek, amelyekben a lehetőség szerint biztosított, hogy 10 négyzetméteres terület áll rendelkezésre minden egyes vásárló számára. A cégeknek javasolták a távmunka bevezetését.
Litvániában ősszel először október 9-én rendeltek el karantént a Rseinai körzetben, ahol több mint 31 ezer ember él. Előbb kéthetes karantént vezettek be, majd ezt újabb két héttel meghosszabbították. Nagyvárosokban ez idő alatt nem vezettek be karantént. Korlátozás egyedül az ország hetedik legnagyobb városában Marijampoléban és a körzeti településeken volt, de sem Klaipeda és sem Siauliai nem esett bele ebbe a szigorításba.
A kormány ugyanakkor az ország területén három különböző színű övezetet - piros, sárga és zöld - jelölt ki. A piros zónában karantént rendeltek el. A fertőzöttek száma alapján kialakult statisztika szerint ebbe a piros zónába már bekerültek az ország legnagyobb települései, Vilnius, Kaunas és Klaipeda, ahol hamarosan vesztegzárat rendelhetnek el. Litvániában az első koronavírusos esetet február 28-án regisztrálták. Azóta az országban 134-en meghaltak, 4073-an felgyógyultak. Összesen 10 184 igazolt koronavírusos esetet tartanak nyilván. Önkéntes karanténban 31,5 ezren vannak.
Forrás: MTI
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.