Madarász-festményektől Széchenyi leveléig

Madarász Viktor festményei a XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény révén, a kerület és Szombathely városa kulturális együttműködésének köszönhetően tekinthetőek meg 2023 áprilisa óta a Smidt Múzeum időszaki kiállításán. Kiegészülve az intézmény állandó tárlatának 1848-49-es emlékeivel – a földszinti haditerem forradalmi vitrinjében főként a harcokhoz kapcsolódó darabokkal, míg a biedermeier teremben a korszak legjelentősebb alakjainak személyes tárgyaival találkozhatunk – könnyen átélhető virtuális történelmi sétát kínál a látogatóknak.

Dr. Hollerné Mecséri Annamária intézményvezető a rákospalotai gyűjteményvezetővel, Kis Emőkével közösen alkotta meg az „Örökségünk, a Madarászok” című kiállítás koncepcióját, amelyben központi szerepet kaptak a 175 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc eseményei, szereplői és emlékei. Madarász Viktor 18 évesen, jogi tanulmányait félbehagyva csatlakozott a honvédsereghez András fivérével együtt, és egészen a világosi fegyverletételig szolgált.

A történelmi festészet meghatározó alakjaként mindig visszanyúlt a szabadságharc témájához, és inspirálódott belőle. Petőfit személyesen is ismerte, rögtön megérezte, hogy kivételes tehetségű emberről van szó, aki képes nagy hatást gyakorolni környezetére. Őt is rabul ejtette, még életében tíz portrét készített róla, a halálát is több módon elképzelte. Az először 1875-ben megfestett ilyen témájú képen a haldokló költő a vérrel írt „Hazám” szóra mutat – a mű nagyon népszerű lett a korban, sok családnál reprodukcióban is megvolt.

Az 1907-ben készült második változat sokkal sötétebb színvilágú, csak a lidérc fénye világítja meg a költő arcát, a földön pedig vérrel felírva a „Szabadság” felirat olvasható. Kossuth Lajost is személyesen ismerte Madarász, aki maga vezette körbe a versailles-i kastély képcsarnokában a párizsi látogatásra érkezett államférfit. A festő Kossuthról tizenegy portrét készített. Amikor elküldte az első Petőfi halála-festmény vázlatát Kossuthnak, egyidejűleg kért tőle egy fényképet, hogy lefesthesse az idősödő államférfit is.

Ezt a fotót – amely szintén a kiállítás anyagai között van – a rajta található felirat szerint éppen 1877. március 15-én írta alá Kossuth, és a fotó alapján a mester 1906-ban festette meg Magyarország egykori kormányzó-elnökének kései portréját. Az időszakos Madarász-tárlat falát kiegészíti a Smidt Múzeum tulajdonát képző Orlai Petrics Soma-festmény, amely Petőfit egy úti ládán ülve ábrázolja 1843-44 telén, amit a költő nyomorúságos körülmények között töltött Debrecenben. Ezután ment Pestre, majd jelent meg a János vitéz – ez hozta meg számára az áttörést és az országos ismertséget.

A múzeum biedermeier terme a reformkor életmódját idézi meg, és mesél a korszak meghatározó alakjairól is. Különleges tárgy az első felelős magyar kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak a selyemdolmánya és mellénye, akárcsak Görgei Artúr egyetlen ismert gyermekkori portréja. Klapka Györgyről Sterio Károly, a hazai romantikus ábrázolás egyik jelentős mestere készített portrét. Deák Ferenc igazságügy-miniszter gyámleányának, Vörösmarty Ilonkának ajándékozott imakönyve vasi kötődéssel is bír.

Vörösmarty Mihály halála után Deák gyámsága alá került Ilonka később a Vas vármegyei birtokos Széll Kálmán miniszterelnök felesége lett. Széchenyi István közlekedésügyi miniszterhez kapcsolódóan pedig látható egy sétabot, egy, a nagycenki kastélyából származó óra, illetve a halála előtt kevesebb mint egy hónappal egy földvásárlási ügyben nagycenki jószágfelügyelőjéhez írt levél a döblingi elmegyógyintézetből. A nagyon szép sorvezetéssel, logikus, világos, tiszta gondolatokkal felépített, az elmezavar tüneteit nélkülöző írás nem olyan személyiségre utal, aki az őrület határán öngyilkosságra készülne…

Érdekesség, hogy a múzeum alapítója, dr. Smidt Lajos főorvos gyűjtőszenvedélyét is egy szabadságharchoz kötődő műtárgy, a nagynénjétől kapott címeres emlékpohár alapozta meg. Ez és sok más érdekes darab várt még felfedezésre az intézmény ingyenesen látogatható pénteki ünnepi rendezvényén. 

FP

Fotó: Nagy Jácint