Magasabb végzettség, alacsonyabb bér

A 2,1 milliós Szlovéniában szinte egyenlő a nemek közötti arány. De vajon jelen van-e a nemek közötti egyenlőség az iskolai végzettséget, esetleg a béreket illetően is? Érdekes adat, hogy miközben a nők iskolai végzettsége magasabb, az átlagbérük mégis alacsonyabb. A férfiak bére 8,7 százalékkal haladja meg a nők átlagfizetését, ami jóval az uniós tagországok szintje alatt mozog. A kisebb különbség az olyan „úttörőknek” is köszönhető, mint a Szlovén RTV-nek nyilatkozó Kovács Rita. A fiatal lány a mezőgazdaságban találta meg a hivatását, amin sokan meglepődtek, amikor még szinte csak fiú osztálytársak vették körbe az agráriskolában, de ma már bármilyen fronton besegít a többhektáros családi birtok megművelésébe, a legnagyobb munkagépek kezelésébe.

Elhangzott, hogy az építőipar szintén egy olyan ágazat, ahol csak elvétve találni női dolgozót, a legmerészebbek azonban ettől a szakmától sem riadnak vissza. A riport példaként hozta fel Sabina Sobočant, aki 2015-ben vette édesapjától a fürdőszobakabinokat gyártó, sikeres családi vállalkozás vezetését. Az igazgató elmondta: „Nagy feladat bizonyítani, hogy mi, nők is jók vagyunk egy tipikusan férfias ágazatban. Ennek két titka van: a tudásom folyamatos fejlesztése, illetve a kitartó cégmenedzsment. Igaz viszont, hogy minden sikeres vezető mögött ott állnak a munkatársak. Nélkülük mindezt nem tudnám elérni.”

A nagyrészt a német piacra exportáló vállalkozás már több mint 250 dolgozót foglalkoztat, közülük sokan női munkavállalók, akik nem riadnak meg fizikai feladatoktól sem. Az igazgatót arról is kérdezték, vajon miért jellemző még mindig, hogy a vezetői posztokat Szlovéniában zömében férfiak töltik be? Elmondta, hogy tapasztalatai szerint a hölgyek sokoldalúbb és pedánsabb, rendszeretőbb menedzserek, azonban ezek a készségek gyakran ütik a vezetői, vállalkozói szerepkörökkel járó kockázatvállalási hajlandóságot és merészséget – amire a lendvai igazgató asszony a saját példája miatt is biztatja minden hölgytársát.

Szóba került az is, hogy Magyarországhoz hasonlóan, a nyugat-balkáni ország politikai életében még mindig csak elvétve látni női arcokat, pedig 2004 óta – európai szinten is egyedülálló – törvény szabályozza, hogy mindkét nem képviselőinek 40-40 százalékban legalább szerepelnie kell a szlovén választási listákon. Igaz, ez jogilag csak irányelv és nem elvárás, a pártoknak nem is kell szankciótól tartaniuk, ha nem alkalmazkodnak hozzá. Nem véletlen, hogy jelenleg a szlovéniai képviselők mindössze 26,7 százaléka hölgy, ami az uniós tagállam rangsorában a tizenhetedik helyre szorítja az országot, egyébként még mindig megelőzve a sereghajtó Magyarországot (13 százalék).

Forrás: Eurostat 2018

Fizetések: nemek közti különbség

Az Európai Unió statisztikai intézetének 2018-as összesítése szerint még mindig van mit bepótolnia a kontinens munkáltatóinak a nők fizetésének feljavítása terén. A nemek közötti „fizetési szakadék” Észtországban a legnagyobb, 22,7 százalékos az Eurostat infografikája szerint, míg a legkedvezőbb, 3 százalékos, Romániában. A V4-ek felemás képet mutatnak az uniós tagországok átlagához (14,8 százalék) képest:

• Lengyelország (8,8 százalék)

• Magyarország (11,2 százalék)

• Szlovákia (19,4 százalék)

• Csehország (20,1 százalék)