Magyarnak lenni különleges dolog - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójára emlékeztek

Tóth Béla szobrászművész 1987-ben állított Petőfi Sándor-szobránál kezdődött Szombathely március 15-i ünnepi eseménysorozata. A forradalmár költő szobránál Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vas Vármegyei Kormányhivatal, a Vas Vármegyei Önkormányzat, az Éljen Szombathely! Egyesület, a Fidesz Szombathelyi Szervezete helyezték el az emlékezés koszorúit. Ezután a résztvevők a Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület vezetésével a Március 15. térre vonultak, ahol elhangzott a Himnusz, és felvonták az Országzászlót.

Magyarnak lenni különleges dolog

A forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján ünnepi beszédet dr. László Győző alpolgármester mondott a Sportházban: a szokványos március 15-i szólamok helyett arra kereste a választ, mit is jelent számunkra valójában a szabadság.

„Én valahogy úgy képzelem, hogy olyan, mint a víz. Alapvető fontosságú, de csak akkor értékeljük igazán, amikor hiány van belőle. Szerencsés vagyok, ahhoz a generációhoz tartozom, aki számára a hétköznapok természetes velejárója, alapértelmezett állapot. Nem ismerem, és nem is szeretném megismerni a hiányát. 7 éves voltam a rendszerváltáskor, leomlott a vasfüggöny, és kitárult a világ. Nekem csak a szüleim és nagyszüleim meséltek arról, milyen volt, amikor még meg kellett gondolni, mit mond vagy csinál az ember, és csak a történelemkönyvek lapjairól köszönt vissza az elnyomás, az önkény és az üldözés triumvirátusa. De, mint a jó tanuló, megtanultam a leckét, hogy felismerjem a veszélyt, ha közeledni látszik.” 

Furcsa időket élünk, tette hozzá, mikor nem tudni, ki az elnyomó és az üldözött, s az áldozatból is pillanatokon belül bűnbak válhat. Ezért napjainkban van igazán szükség 1848-49. hőseinek intelmeire, hogy tudjuk tartani az irányt, amit ők jelöltek ki számunkra. Hogy merjünk gondolkodni és felemelni a szavunk akkor is, amikor mások el akarják hitetni velünk, hogy ehhez nincs jogunk.

„Szerencsések vagyunk: nekünk nem kell fegyverrel, a harctéren küzdenünk a szabadságunkért. Vannak nemzetek, akik nem ilyen szerencsések. Szabadság és egyenlőség. Talán sohasem volt ennyire fontos, hogy újra hitet tegyünk mellette, a szívünkben és a fejünkben egyaránt. Hogy az igazságosság, méltányosság és kölcsönös tisztelet legyen az irányadó, ne az erő és a hatalmi önkény. Legyen béke és egyetértés. Szép szavak, de ezért tennünk is kell, mindannyiunknak.”

Nincs és nem is lehet olyan érdek, folytatta, ami minket, magyarokat egymás ellen fordít. Nem lehet ellenség valaki csak azért, mert másként gondolkodik. Nem az a veszély, ha valaki elmondja a véleményét, hanem az, ha ezért bárki el akarja hallgattatni.

„Kis ország vagyunk, de hatalmas a szívünk. Így tudtunk helytállni a történelem viharaiban. De ezt a szívet mi, magyarok alkotjuk. Erős, független, megtörhetetlen gerincű emberek. 48’-49’szellemiségének örökösei. Hiszem, hogy magyarnak lenni különleges dolog. Szombathelyinek lenni pedig megtiszteltetés"  – zárta ünnepi beszédét az alpolgármester.

A szabadság azt jelenti, hogy felemelt fejjel járok

A kedvezőtlen időjárás miatt idén a Savaria Múzeum kertjébe tervezett ünnepi műsort  az AGORA Művelődési és Sportházban tartották meg. Elsőként a Paragvári Utcai Általános Iskola Kodály kórusa énekelt, Sándorfi Olga karnagy és Tóth Renáta betanító karnagy vezényletével.

A Derkovits Gyula Általános Iskola diákjai (felkészítő tanáraik Csollányné Horváth Krisztina, Vörösné Szeder Ildikó és Horváth Zoltán).zenével, versekkel és néptánccal idézték meg 1848. március 15-e eseményeit: „De talán nincs még szó, amely mögött annyi emlék, annyi érzés és annyi tett húzódnék meg. Azt mondjuk: haza, és képzeletünkben megelevenednek a történelemkönyv lapjai, és mesélni kezd a múlt.” Reviczky Gyula, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály versei, a 12 pont Misztrál-, Havasi- és Makám-dalokkal karöltve alkottak remek műsort, melynek kulcsszava a szabadság.

„A szabadság azt jelenti, hogy felemelt fejjel járok.
Azt jelenti, hogy az emberek szemébe nézek.
Azt jelenti, hogy bátran nevethetek és sírhatok.
Azt jelenti, hogy szabadon szerethetek.
Azt jelenti, hogy szabadon álmodhatok.
A szabadság az élet. A boldogság ígérete."

Az emlékezés és a tisztelet koszorúi

A megemlékezés 11.30-kor főhajtással ért véget a Savaria Múzeum parkjában, dr. Horváth Boldizsár igazságügy miniszter szobra előtt. Horváth Boldizsár, városunk fiatal főjegyzője 1848. március 17-én vetette papírra a Szombathely nyilvános közgyűlése által elfogadott 16 pontos petíciót. A magyar szabadságvágy első vidéki megfogalmazása, a Petíció elfogadása bizonyítja, hogy városunk polgárai és városatyái 1848 tavaszán a hazai és az európai haladás élvonalába tartoztak - emlékeztetett Kéner Balázs, majd koszorúzásra került sor.

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vas Vármegyei Kormányhivatal, a Vas Vármegyei Önkormányzat, az Éljen Szombathely! Egyesület, a Fidesz Szombathelyi Szervezete, a Demokratikus Koalíció Szombathelyi Szervezete, a Mi Hazánk Mozgalom, a Momentum Mozgalom Szombathelyi Szervezete, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Pro Savaria Egyesület, a Konzervatívok Egy Jobb Városért Egyesület, a Momentum TizenX Ifjúsági Szervezet, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Szombathelyi Szervezete, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Szombathelyi Rendőrkapitányság, a Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Nyugat-dunántúli Régió és a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Nyilvántartó Parancsnokság 17. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda, a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület, Vas Vármegye és Szombathely MJV Nyugdíjas Szövetsége, a Látássérültek Vas Vármegyei Egyesülete, a Vitézi Rend Vas-Veszprém-Zala Vármegyei Törzskapitánysága, a Szombathelyi Diákönkormányzat,  Szombathely MJV Roma Nemzetiségi Önkormányzata helyezte el koszorúit a Múzeumkertben.

Az ünnepi nap városi programja este 6 órakor a 15. Szombathelyi Sajtóünnep megnyitójával, fotókiállítással és díjátadókkal folytatódik a Weöres Sándor Színházban.

Fotók: Nagy Jácint