Magyarország 1945: felszabadulásból megszállásba

Elsőként Melega Miklós levéltárigazgató köszöntötte az érdeklődőket. Kiemelte: fél évvel ezelőtt Debrecenben volt a konferencia sorozat első helyszíne, ma pedig a hatodik, utolsó állomáshelye Szombathely.

- Nyolc évtizeddel ezelőtt komoly hadi események zajlottak térségünkben is. Még ha nem is április 4-én, Nemesmedvesnél, ahogy azt korábban tanultuk, hanem a frissebb kutatások alapján április 11-én, 12-én Rábafüzesnél értek véget a magyarországi hadműveletek – fogalmazott Melega Miklós, aki arról is beszélt, hogy folyamatosan kutatják a levéltárosok országszerte ezt az időszakot.

Majthényi László, Vas Vármegye Közgyűlésének elnöke is beleásta magát a történelem ezen időszakába mintegy harminc esztendővel ezelőtt. Mint mesélte: 1945 március végén volt a Nagyhét, és ebben az időszakban több kiemelt egyházi személyiség is életét vesztette. Hozzátette: kutatást folytatott a Kemenesalján működtetett szovjet lágerekről.

- Megismertem az akkor életet, a közellátást, közegészségügyet – azt a helyzetet ma el sem tudjuk képzelni. Hálásak lehetünk a szakembereknek, hogy számvetést készítettek a 80 évvel ezelőtt történtekről – mondta a megyei közgyűlés elnöke.

Prof. dr. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történelemkutató Intézet főigazgatója az ország aktuális politikai, katonai helyzete 1945 tavaszán címmel tartott előadást. A történész a konferencia előtt mesélt az említett időszakról.

- 1945 tavaszára, amikor közeleg a háború vége, gyakorlatilag két Magyarország létezik. Egyrészt a dunántúli Magyarországon még a nyilas, hungarista hatalom átvétel utáni, Szálasi Ferenc vezette kormány van hatalmon, az ország másik részén - szovjet kontroll alatt - egy ideigenes nemzeti kormány alakult, amely szintén haderőt kezd el szervezni. A dunántúli harcokban alapvetően a német erők dominálnak, hiszen a Magyar Királyi Honvédség félig-meddig szétesett állapotba került erre az időre. Természetesen harcoló alakulatai még vannak, amelyek igyekeznek az ország területét védeni, ahogy akkor mondták, de a szovjet túlerő ellent nagyon nehéz volt. Fontos kiemelni, hogy megjelenik ebben a térségben a menekültek hulláma: Budapestről, a Duna-Tisza közéről. Gondoljunk csak arra, hogy innen szállítják ki az ország különböző értékeit, a zsidóktól begyűjtött vagyonokat, de a Szent Koronát is. Gyakorlatilag március 28-áig van hatalmon még a Szálasi Ferenc vezette egységkormány: valódi, politikai hatalma nincsen már, katonák vannak jobbára, akik harcolnak – mondta a történész, aki kitért a Szombathely ért bombázásra is.

- Március 4-én Szombathelyt brutális támadás érte. A város kiemelt vasúti csomópontként a szövetségesek számára fontos célpont volt. Hatalmas károkat szenvedett Szombathely, rengetegen hunytak el – hangsúlyozta dr. Szakály Sándor, aki később kitért még Tavaszi ébredés elnevezésű hadműveletre.

- A leglényegesebb csaták közé sorolhatjuk a Tavaszi ébredést: ennek a lényege az lett volna, hogy a német haderő megpróbálta volna visszaszorítani a Vörös Hadsereget a Dunántúlon. Székesfehérvár például többször is gazdát cserélt, a legjelentősebb harcok ebben a térségben zajlottak. A németek azonban elszámolták magukat. Azt szokták mondani, hogyha megkérdeztek volna egy magyart, hogy ezen a területen vajon miért szerepel a „sár” szó a települések neveiben, akkor minden bizonnyal nem így időzítik a hadműveleteket… Tavasszal itt páncélosokkal támadást indítani nem a legcélszerűbb megoldás – mesélte dr. Szakály Sándor, hozzátéve azt, hogy a magyar katonák egy része ekkor már, ha tehette, és elvonult a front, igyekezett kiválni a harcokból, és hazatérni a családjához.

- 1945. január 20-án az ideiglenes magyar kormány aláírja a fegyverszüneti megállapodást Moszkvában a nagyhatalmakkal. Ekkor ez a demokratikusnak induló Magyarország vállalta nyolc nehéz fegyverzettel felállítható hadosztály létrehozását. Itt fontos kiemelni, hogy 1944. december 28-án az ideiglenes nemzetgyűlés határozata alapján a kormány hadat üzen Németországnak. Végül tavaszra két hadosztály áll fel. Ami fontos: magyar katona magyar ellen nem harcolt - fogalmazott a történész, aki később a politikai berendezkedésről is beszélt.

- Régóta tartom a véleményemet, miszerint Magyarországot megszállja a Szovjet Vörös Hadsereg. Egy megszállt ország vezetése írja alá 1947. február 10-én a Párizsi Békeszerződést. Ez ’47 szeptemberében lesz hatályos, amikor minden szerződő fél ratifikálta. E dokumentum pedig lehetővé teszi a Vörös Hadsereg számára a jelenlétet az országban. Egy demokratikusnak induló állam, amely csak olyan döntéseket hozhatott, amelyre a szovjet vezetés rábólintott. Sajátos helyzet alakult ki… Vorosilov, aki a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke volt, akkor, ha azt mondja, hogy Magyarország nem köztársaság, hanem mondjuk királyság, vagy éppen császárság legyen, akkor Magyarország királyság, vagy császárság lett volna…

(Fotó: Nagy Jácint)