Majdnem ötezer elsős bukott meg
Mint írják, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az évismétlők 2022/2023-as tanévben mérhető 5,2 százalékos aránya növekedés a 2021/2022-es számokhoz képest, ahol ez az arány 4,6% volt. Az idei oktatásról szóló jelentésben az évismétlők száma nem volt feltüntetve, így a lap külön kérésére szolgáltatta ki az adatokat a KSH.
2022/2023-ban 94,342 elsőévest regisztráltak, így közülük 4906-an voltak évismétlők. Az adatokból az is kiderült, hogy a többi évfolyamhoz képest az elsősök körében mért szám a legmagasabb, a többi évfolyamon ez 0,7 és 2,3 százalék között volt.
Az elsősök között mért magas bukási arányszám magyarázható a 2020-ban bevezetett 6 éves kortól való kötelező beiskolázással is. Az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható, hogy a kormány ekkor szigorított a szabályozáson: 2020 szeptembere óta a szülő vagy a pedagógus nem dönthet arról, készen áll-e az adott gyermek az iskola megkezdésére, vagy jobb lenne óvodában maradnia. A tankötelezettség megkezdésének egy évvel történő elhalasztását már csak az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti a szülő, amihez saját indoklást kell írnia és egyéb, a kérelem jogosságát alátámasztó dokumentumokat is magának kell beszereznie. Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, ami nemcsak a teljesítményére lehet hatással, hosszabb távon nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák.
Az évismétlők aránya mellett a 2022/2023-as tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelésű igényű, SNI-s gyerekek száma is, a KSH szerint létszámuk közel 60 ezer fő, ami az általános iskolások 8,3 százaléka, nyolcadik évfolyamra vetítve pedig ez a szám már elérte a 10 százalékot.
Illusztráció: pixabay.com
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.