Májusban 0,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek havi szinten
Éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5 százalékkal, a budapestiek 10,8 százalékkal nőttek. Az országos és a fővárosi drágulásnál nagyobb mértékben, 11,2-14,7 százalékkal emelkedtek éves szinten az átlagos bérleti díjak a dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban - közölte az ingatlan.com szerdán az MTI-vel.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, kétszámjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát. A fővárosban az áprilisi megtorpanás után májusban bekövetkezett drágulásban az is szerepet játszik, hogy a kereslet felélénkült, ilyenkor aktívak azok a bérlők, akik az egyetemisták és főiskolások július végi rohama előtt szeretnék megtalálni a következő otthonukat - tette hozzá.
Az ingatlan.com adatai szerint a bérbeadók is készülnek az albérletszezonra, a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma 40 százalékkal nagyobb a két évvel ezelőttinél. Június elején országosan összesen több mint 14 ezer kiadó lakásból és házból válogathattak a bérlők, a fővárosban több mint 9 ezer lakóingatlan vár bérlőre.
Az átlagos havi bérleti díj Budapesten 250 ezer forint. Továbbra is a XI. és a XIII. kerületben a legnagyobb a kínálat, ezekben a városrészekben 260 ezer forint az átlagos lakbér.
A legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek, egyben a fontos egyetemvárosok közül Debrecent 230 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte június elején, így az itteni árak már közel vannak a budapestiekhez. A szegedi albérletek 159 ezer, a pécsiek 140 ezer, a győriek 180 ezer forintnál tartottak ekkor, Miskolcon viszont alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt június elején.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.