Megint emeltek az alapkamaton
A testület a kamatfolyosón is változtatott, így az 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti lett.
Az előző, júniusi ülésén 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács és 15 bázisponttal, az alapkamattal megegyező szintre emelte az egyhetes betéti kamatot is. Bejelentették: nem csupán egyszeri monetáris szigorításról van szó, kamatemelési ciklus kezdődött, amely addig tart, amig az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Az alapkamat tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt akkor 0,60 százalékon.
A VG szerint a kérdés most az, hogy ez a mostani emelés elegendő-e ahhoz, hogy megnyugtassa a befektetőket és képes-e lassítani az inflációt, valamit erősíteni a forintot az euróhoz képest.
A keddi döntés azt is jelenti, hogy mostantól véget ért a negatív kamatok korszaka Magyarországon, miután a legutóbbi emelés mértékével az egynapos betéti ráta mértéke is nőtt, a korábbi negatívról 0,25 százalékra. Az új kamatkondíciók július 28-tól alkalmazandók.
Erősödött a forint
A döntés hatására az euró árfolyama 360,96 forintról 14.17 órakor 359,27 forintra gyengült, a frank jegyzése 334,02 forintról 332,52 forintra süllyedt, a dollár pedig 306,06 forintról 304,13 forintra esett.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.