Megkoszorúzták a 119 éve született Kraszna-Krausz Andor, világhírű szombathelyi fotóesztéta emléktábláját
119 évvel ezelőtt, 1904. január 12-én született Szombathelyen Kraszna-Krausz Andor, világhírű fotóesztéta, számolt be róla a város honlapja. A Király utcai szülőházán elhelyezett emléktábláját koszorúzta meg ez alkalomból Horváth Soma, Szombathely MJV alpolgármestere, Putz Attila, a Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság elnöke, valamint Bokor Balázs egykori főkonzul és nagykövet, a Magyar Hollywood Tanács elnöke és Mátsik György, a Magyar Hollywood Tanács kuratóriumának tagja.
Az esemény után Horváth Soma látta vendégül a Hollywood Tanács képviselőit, akik egy "Hollywood magyar gyökerei település" elnevezésű védjegy-dokumentumot adtak át városunknak.
Kraszna-Krausz Andor: a fényképezés népszerűsítője
"Saját életünk csak merő folytatása és kiteljesítése elődeink életének. Csak egy láncszem vagyunk, soha nem teljesen új kezdet és - reménykedjünk - nem a vég" (Kraszna-Krausz Andor 1979-ben a "Kulturpreis" átvételekor). Kraszna-Krausz Andor 1904 január 12-én született Szombathelyen a Király u. 5. szám alatti házban Krausz Adolf és Rosenberger Irén gyermekeként.
Kraszna-Krausz Andor 1904 január 12-én született Szombathelyen a Király u. 5. szám alatti házban Krausz Adolf és Rosenberger Irén gyermekeként. Tehetsége korán megmutatkozott, 12 évesen már amatőr fényképészként ismerik. A szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban végzett 1922-ben, majd Budapesten jogot hallgatott. Szabadidejének java részét avantgárd lapok számára írt, filmezéssel kapcsolatos cikkek és kritikák írásával töltötte. 1923-ban Münchenbe költözött, hogy az ottani egyetemen a fényképészetet és filmezést tanulja. Zsidóságát meg nem tagadva, a magyarsághoz való kötődését az 1925-ben felvett "Kraszna" névvel is igyekezett hangsúlyozni. Barátai mindvégig "KK"-ként szólították.
Kritikai publikációinak köszönhetően felkérést kapott és 1926-1936-ig szerkesztette a Filmtechnik c. mozgóképpel foglalkozó német lapot.
Kraszna-Krausz 1937-ben politikai menekültként érkezett Londonba, ahol 1938-ban feleségével, Irmával "Focal Press" néven kiadóvállalatot alapított. Célja volt, hogy kiadványaival a fényképészetet akkoriban övező homályt eloszlassa. Sikere főként a világos illusztrációknak és a közérthető magyarázatoknak köszönhető. Elsőként kiadott a fényképészetet az alapoktól bemutató kézikönyve 81 kiadást ért meg és több mint egymillió példányban kelt el. Az 1940 után Kraszna-Krausz a 19. századi fényképészetet bemutató, nagy formátumú, fényképekkel gazdagon illusztrált könyvek kiadásába kezdett. Az audio-vizuális média iránti elhivatottságából számos tudományos művet is megjelentetett szakmabeliek számára. A kiadót 1978-ig vezette.
1979-ben létrehozta Londonban a ma is működő Kraszna-Krausz Alapítványt. Fényképészettel és mozgóképpel foglalkozó, több ezer kötetes könyvgyűjteményét a bradfordi Brit Fényképészeti, Film és Televízió Múzeumnak adományozta, ahol tiszteletére 1997-ben állandó kiállítás nyílt. 1979-ben a Német Fotográfiai Szövetség neki ítélte a "Kulturpreis" díjat, a médiáért végzett kiváló munkásságáért. Tíz évvel később, 1989-ben a Bradfordi Egyetem díszdoktora lett. 1989. december 24-én, 85 éves korában, az angliai Buckinghamshire-ben halt meg.
Kraszna-Krausz Andor mindig önzetlenül adta tovább szakértelmét és tudását, magánéletében azonban zárkózott volt. Ez az oka, hogy élete és munkássága kevésbé közismert, mint azt érdemei indokolnák. Életében több száz fényképészettel foglalkozó cikket írt és 1200, húsz nyelvre lefordított, ilyen témájú könyvet adott ki, több mint 50 millió példányban. A Focal Press ma is a világ vezető fényképészettel, filmezéssel és televíziózással foglalkozó könyvkiadója.
Fotó: Bonyhádi Zoltán/szombathely.hu
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.