Megtartották a II. Szombathelyi Kulturális Csúcstalálkozót

A Vasi TIT rendezvénytermében foglalt egy asztalnál helyet péntek délután dr. Baráthné Molnár Mónika, a Berzsenyi Dániel Könyvtár vezetője, Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója, Bakó Béla, a Vas megyei TIT vezetője, Horváth Zoltán, az AGORA Kulturális Központ  ügyvezetője, Kiss Barna, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója, Prieger Szabolcs, Szombathely város kulturális nagyrendezvény-koordinátora és Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház direktora. A találkozó célja az volt, hogy elinduljon, folytatódjon a párbeszéd a város kultúrát szolgáltató intézményei között, elmélyüljenek az informális kommunikációs csatornák, hiszen minden résztvevő érdekelt Szombathely kulturális életében – mondta el az eseményen Simon Ádám, a  H+ Média és Kulturális Egyesület főszerkesztője, aki a továbbiakban moderálta a beszélgetést.

A II. Kulturális Csúcstalálkozón köszöntőt Horváth Soma kultúráért is felelős alpolgármester mondott, melyben kiemelte, hogy valóban "csúcs" a szombathelyi kultúra, főként azon emberek miatt, akik nap mint nap működtetik, szervezik és ápolják a szombathelyi kulturális életet. Városunkban mindenki találhat magának programot, nem véletlen, hogy erről a találkozóról a színi direktor bemutatóra, a szimfonikusok vezetője koncertre siet, a múzeum és a könyvtár hétvégi programra készül – a mögöttünk lévő két válság ellenére értékes tartalmakat sikerült létrehozni minden kulturális területen. A város feladata ezt a munkát továbbra is támogatni, segíteni – elsősorban anyagi értelemben. Hozzátette, idén az állammal együtt több mint 3 milliárd 128 millió forinttal támogatja az önkormányzat a kulturális intézményeket, majd kiemelt néhány olyan helyi sikertörténetet, mint az Érezd Szombathelyt!-sorozat a teraszkoncertekkel, a Savaria Karnevál vagy a nemzetközi érdeklődést is bevonzó Bloomsday.

Az elmúlt öt év

A résztvevők ezután azt járták körül, a mögöttünk álló 5 év milyen sikereket és nehézségeket, kudarcokat hozott intézményük életében. A covid és az energiaválság időszakát a közönség kiesése miatt talán a szimfonikus zenekar és a színház élte meg a legnehezebben: a Bartók Terembe újra vissza kellett hozni az élő zenéről kissé leszokott közönséget, szerencsére ma már újra telt házas előadásokat tartanak. A Weöres Sándor Színház utóbbi három évéről tud beszélni Szabó Tibor: a válságok sújtotta időszak után három fontos díjat is kapott az intézmény a Színházi Kritikusok Céhétől – a vidék egyik legjobb társulataként jegyzik a szombathelyit. A Savaria Múzeum és tagintézményei hasznukra tudták fordítani a bezártságot: az internetes megjelenésre és a nyitást követő programokra tudtak alaposabban koncentrálni, hiszen mindig rengeteg a háttérmunka, amit az emberek a múzeumokba betérve látnak, az csak a jéghegy csúcsa.

Dr. Baráthné Molnár Mónika a könyvtár dolgozóinak összetartó munkáját emelte ki, a pandémiás időszakot számukra az is megnehezítette, hogy megszűnt a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatása – szerencsére emiatt senki sem távozott a könyvtárból. A 2023-ban kapott Könyvtárügyért díj, a másodszorra is elnyert Minősített Könyvtár Cím arra utal, hogy jól kezelték a válságot. Az AGORA nagy átalakulást tudhat maga mögött: Horváth Zoltán a szervezethez kerülő Víztornyot, a Médiaközponttal (Szombathelyi Televízió, Savaria Fórum), a Képzőközponttal való összevonást emelte ki, valamint a minőségfejlesztés területén elért eredményeket: a Családbarát Munkahely, a Családbarát Szolgáltatóhely elismerések, a Minősített Intézmény Cím és a Látópont díj fontos elismerések az intézmény számára.

Mesterséges intelligencia, és a fiatalok

A következő téma a mesterséges intelligencia bevonása, illetve a fiatalok kulturális intézményekbe való bevonzása volt. Prieger Szabolcs arról beszélt, a mesterséges intelligencia kikerülhetetlen kulturális területeken is, a fiatalokról szólva úgy gondolja, intézményekbe kevésbé, inkább programokba lehetne őket behívni. Kiss Barna szkeptikusabban vélekedett: reméli, hogy a mesterséges intelligencia sosem fogja veszélyeztetni a valódi művészetet, amihez elengedhetetlen a befogadó, a közönség pillanatnyi lelkiállapota, hangulata, s mindaz, ami az adott pillanatot megismételhetetlenné teszi. Szabó Tibor elárulta, a JátsszMa diákstúdió sok fiatalt behoz a színházba, és a WSSZ osztálytermi előadásokat is visz iskolákba, s bár még mindig sok fiatalnak ciki a színházlátogatás, a megfiatalodott színi gárda rajongótábora is hozza az ifjabb nézőket.

A városi múzeumok közönségével 18 éves korig nincsen gond, tette hozzá Csapláros Andrea, a 19-35 közötti korosztály már nehezebben megszólítható, de olyan tárlatokkal, mint a Sisi vagy a Képtár nagykiállításai, nem lehetetlen – a témákat kell jól eltalálni. A mesterséges intelligenciával szemben nagy előnyük, hangsúlyozta, hogy egy múzeum hiteles információknak van birtokában, a digitális adatállományuk országosan remek helyen áll. A hitelesség a kulcsszó a könyvtárigazgató szerint is: a mesterséges intelligencia segítségével való visszaélések egyre gyakoribbak – el kell különíteni a hiteles forrásokat, amikre lehet támaszkodni.

Persze, nem túl biztató, hogy egy könyvtár technikai színvonala nem túl naprakész. Horváth Zoltán kiemelte, az AGORA-ban kiemelt fontosságú az automatizáció, robotizáció témája: mivel egy művelődési intézménynek fő feladata az iskolán kívüli tudásátadás, nem engedheti meg magának, hogy egy átlag tinédzsernek jobb technikája legyen, azaz ne tudjanak neki újat mutatni. Ezen okból szereztek be egy humanoid robotot, egy 3D nyomtatót és legórobotokat, amikkel AGORA-s workshopokon, tanfolyamokon lehet ismerkedni. A fiatalokhoz ezen túl a hagyományosabb módon, a Savaria mozival, a koncertekkel és a Slam Poetry-estekkel isi gyekeznek közelíteni.

Tervek, feladatok

A találkozó záró etapja a tervek, feladatok felvázolásáról szólt, melyben Kiss Barna felvetette, mi lenne, ha az intézmények "kulturális csomag" segítségével kapcsolódnának, azaz, egy ember több helyre jutna el egy megvásárolt programcsomag segítségével. Bartáthné Molnár Mónika egy mobilapplikációt képzelt el, mely megmutatná, adott időben milyen programok érhetők el Szombathelyen. Horváth Zoltán a városon túlmutató kulturális lehetőségekről, hatásokról szólt: ilyen lehetne a felsőcsatári gyermeküdülő népfőiskolai, csapatépítő programokra való használata – teljes körű felújítás után, valamint a körmendi mozi üzemeltetése – ez utóbbit már meg is pályázták.
Prieger Szabolcs, zárszóként, olyan, kimondottan Szombathelyre jellemző programelemek erősítését javasolta, melyek országos, nemzetközi elismerésre tehetnek szert.

A kulturális csúcstalálkozó-sorozat Simon Ádám ígérete szerint folytatódik: májusban a megyei fesztiválokról beszélgetnek majd a résztvevők.

Tp
Fotók: Nagy Jácint