Méhek kutatnak a délszláv háború aknái után

Bár a méheknek számos erénye közismert, azt vélhetően kevesen tudják róluk, hogy a bombák felderítésében is az ember segítségére lehetnek. Horvát és bosznia-hercegovinai tudósok évek óta tökéletesítik a módszert, hogy a Föld számára nélkülözhetetlen rovarok a föld alatti aknamezők felderítésében is használhatók legyenek.

A módszer azon alapul, hogy a méhek biológiai antennájukkal felismerik a TNT robbanóanyag szagát, miután arra kondicionálták őket, hogy összekapcsolják azt a cukoroldatéval. A gond azonban az, hogy az ember számára nem tanácsos követni őket az aknamezőre, amely fölött élelem reményében vidáman kavarognak – írta a Magyar Mezőgazdaság.

Emiatt jöttek a képbe a drónok, amelyeket egyébként éppen ezekről a hasznos, döngicsélő rovarokról neveztek el. Egy bosznia-hercegovinai és horvátországi kutatókból álló csapat kifejlesztett egy módszert arra, hogyan lehet a méheket munka közben drónokkal megfigyelni.

A pilóta nélküli légi járművek repülés közben rögzítik a rovarok mozgását, amelyet később sepciális számítógépes program elemez, hogy kiderítsék, hol rejtőzhetnek az aknák a földben. A cikk szerint a kutatók kísérletképpen hatástalanított aknákat temettek el egy horvát bánya területén, hogy meglássák, hogyan teljesít a rendszer hiteles körülmények között. A teszt eredményeinek részleteit ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de szoros összefüggést mutattak ki a méhek csoportosulása és az ismert aknák helye között.

Az évtizedekkel ezelőtti háborúk alatt eltemetett robbanóeszközök napjainkban is halálos fenyegetést jelentenek a világ számos részén. Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában mintegy nyolcvanezer, Horvátországban pedig további mintegy harmincezer felderítetlen taposóakna maradt a '90-es évekből, a délszláv háború idejéből. A hatástalanítás hosszú távú, költséges és nehéz feladat a kormányok számára, a technológiai újítások azonban változást hozhatnak.