Mérleg: 2020 elviszi 2019 többletét

Az önkormányzat többféle szempontból, így pénzügyileg is bonyolult rendszerként működik – magyarázta érdeklődésünkre Stéger Gábor pénzügyi osztályvezető. – Nemcsak a hivatal, hanem a különböző intézmények, városi tulajdonú cégek is ennek a részei, így aztán jóval összetettebb a működése, mint egy kisebb vállalkozásnak, amely alapvetően egy, esetleg néhány tevékenységgel foglalkozik, és így annak a helyzete egyszerűbben átlátható. Emiatt aztán nem egyszerű évközben gazdasági pillanatfelvételt készíteni arról, hol is tart egy Szombathely méretű város anyagilag, hiszen több tízmilliárdos nagyságrendű büdzséről beszélünk. Tavaly a választás után mégis ezt kellett tenni.

Hogyan zajlott ez a gyakorlatban?

Dr. Puskás Tivadar leköszönő és dr. Nemény András új polgármester munkaköri átadás-átvételt készítettek, ezt jegyzőkönyvbe is foglalták. Ami a pénzügyi részt illeti, ez az alábbi adatokat tartalmazta: Az önkormányzat fizetési számláján tavaly szeptember 30-án 4,352milliárd forintot tartottak nyilván. Emellett a projektszámlákon (ami az Államkincstárnál levő, még fel nem használt projekttámogatások összegét takarja) 7,792 milliárd forint volt.

Miért van szükség két különböző típusú számlára?

A fizetési számláról intézi a város a napi kifizetéseket, a hivatali, az intézményi dolgozók bérét, a közüzemi számlák befizetését, a különböző támogatásokat, segélyeket, stb. Erre folynak be a különböző adóbevételek, vagyis a közvetlen pénzforgalom ezen történik. Önmagában azonban ezen a számlán lévő pénzmennyiségből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel az összeg naponta változik, illetve vannak bizonyos ciklikusságok is. Ráadásul a szerződések sajátosságai, pénzügyi szabályok miatt az évzárás sem december 31-én készül el, hanem csak a következő évben. Ami ennél pontosabb képet mutat, az a mögötte lévő költségvetés, annak alapján látszik, hogy éppen hol tart a város. Az átadás-átvételkor, tavaly szeptember végén 4,3 milliárd forint volt a fizetési számlán, ami a havi kiadásokat tekintve azt jelentette, hogy a 2019-es esztendőt egyensúlyban lévő büdzsével, külső forrás igénybevétele nélkül, nullszaldóra tudta hozni az önkormányzat. A fizetési számlának az egyenlegét a tavaly szeptember 15-ig befizetett iparűzési adó és építményadó befolyásolta. Ezzel az összeggel már teljesült volna a költségvetési rendeletben betervezett bevétel, ez az egyenleg könnyen biztosította a város működéséhez a 2019 év végéig szükséges forrásokat. Vagyis nem beszélhettünk költségvetési többletről, arról volt szó, hogy jól tervezett a költségvetés megalkotója, a képviselőtestület, és időarányosan teljesült az előirányzat.

Helyi politikai vitában állította a kormánypárt, hogy jelentős többlettel adta át a régi városvezetés az újnak a városi kassza kulcsát. Ha az elmondottak alapján a fizetési számlán nem is jelentkezett többlet, viszont a projektszámlákon majdnem 7,8 milliárd forint volt a múlt szeptemberi állapot szerint.

A projektszámlák különlegesnek számítanak: ezekre érkeznek be a TOP-os pályázati projektek támogatási előlegei 50-100 százalék közötti nagyságban: ide kerülnek az államtól a helyben korábban elhatározott fejlesztésekhez szükséges források. Szombathely esetében ezeket nem számlavezető pénzintézetnél, hanem az Államkincstárnál vezetjük. A kincstár viszont szigorúan felügyeli a projektszámlákat, az elszámolási rendje miatt egyszerűen lehetetlen, hogy az önkormányzat másra költse el az ezekre csoportosított pénzeket. Ez bevált támogatási forma, viszont az ide érkező előlegek miatt jelentkeznek az óriásinak tűnő „szabad” pénzeszközök – pedig valójában konkrét, pályázati célra költhetőek csak. Amennyiben utólagos finanszírozási módszert alkalmazna az állam, akkor a projektszámlák egyenlege nulla lenne, míg a fizetési számlánk mínuszos egyenleget mutatna, mivel akkor meg kellene előlegeznünk a kifizetéseket saját forrásokból. Pénzügyi nyelven: tehát költségvetési többletről itt sem beszélhetünk, hiszen a támogatási szerződésekben lefektetett kötelezettségeket ezen pénzeszközökből kell kifizetnünk.

Egyszerűbben: csakis az előző ciklusban elindult pályázati projektre lehet ezeket a pénzeket költeni, egyetlen forintot sem lehet lehívni ezekről másra. Hogy ezeken mennyi van, abból végképp nem lehet megítélni az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetét, hiszen az itt megjelenő pénzek kizárólag az adott, a pályázatokban rögzített célokra fizethetőek ki. Ezekről sokat írt már a sajtó, csak a nagyobbakat említeném: Vásárcsarnok, 1,4 milliárd forint, itt ráadásul két részletben a városnak még saját pénzt kellett betenni a projektbe. A Képtár felújítása 1,3 milliárd, kerékpárutak 900 millió, egészségügyi alapellátó 600 millió, Víztorony 500 millió, északi iparterület-fejlesztés 300 millió, óvodafejlesztések 300 millió, Schrammel-gyűjtemény 200 millió, bel- és csapadékvíz-elvezetés 400 millió, Pipitér és Maros óvodák 200 millió, oladi szakképző energetikai felújítása 400 millió, és még lehetne folytatni a sort. Ami a lényeg: az ezeken lévő pénzeket csakis és kizárólag célzottan lehetett, lehet felhasználni, ezek nem többlet- vagy szabadon elkölthető forrást jelentettek.

Hogyan alakult az önkormányzat anyagi helyzete a tavalyi év végén?

A fizetési számla egyenlege 2019.december 31-én 6,533 milliárd forintot mutatott, a projektszámlák egyenlege 6,095 milliárd volt, vagyis az egyik emelkedett, a másik csökkent. Az utóbbi az egyszerűbb történet: ahogy haladtak előre a projektek, úgy történtek meg az időarányos kifizetések. Költségvetési többletről értelemszerűen itt nem beszélhetünk, hiszen a támogatási szerződésekben lefektetett kötelezettségeket ezen pénzeszközökből kell kifizetnünk. A fizetési számla esetében megjelent a Schaefflernek eladott ingatlan ára, illetve tavaly még fel kellett tölteni a vállalkozásoknak az iparűzési adójukat, az is befolyt a város kasszájába. Ha valahol, akkor ebben az esetben egyértelműen költségvetési többletről beszélhettünk, hiszen ez a két tétel együtt 2,845 milliárd forint, nem volt előzetesen betervezve. Így az idei költségvetést tudtuk megsegíteni vele. A fizetési számlán maradó összeg a 2020.évi költségvetési rendeletben elhatározott feladatok ki nem fizetett részére nyújt fedezetet, vagyis az sem jelentett valódi pluszt a büdzsének.

A többlet a szintén előre nem látható járványhelyzetben jelentett mozgásteret a városnak.

A pandémia egyfelől feladatokat és különböző vállalásokat hozott, illetve hoz az önkormányzatnak, ezzel párhuzamosan pedig olyan kormánydöntések születtek, amelyek elvonással jártak, de ugyanakkor voltak előre be nem tervezhető elemek is. Utóbbira jó példa a Vásárcsarnok, amelybe a városnak előbb 350 majd várhatóan még 170 millió forint önerőt kell beletennie, hogy a projekt elkészüljön. A Schaefflerhez vezető útra 190 milliót kellett elkülöníteni. A koronavírus elleni védekezés 160 millióba került, a munkahelyüket elvesztőket több száz millióval támogatta a város. A gépjárműadó központi elvonása 280 millió forintos mínusz jelentett, az ingyenes parkolás havi 40 milliót vesz ki a kasszából, éves szinten körülbelül 170 millió lesz. Az iparűzési adóból körülbelül 1 milliárddal kevesebb folyik be, vagyis megfogalmazhatjuk, a tavalyi év többletét elviszi 2020.

Hamarosan új költségvetést kell alkotni, az elmondottak alapján ez nem lesz könnyű feladat.

Nehéz megmondani, hogy a cégek milyen évet zárnak, hiszen a helyi iparűzési adójukat az idén nem kell feltölteni. Így a költségvetés tervezése is nehezebb, hiszen csak jövő májusban látszik majd, mekkora bevételre számíthatunk ebből az adónemből. Viszont a város büdzséjét februárig el kell készíteni, nem mindegy, hogy milyen számokkal tervezünk, mihez kell igazítanunk a terveket. Jó lenne látni  azokat a trendeket, amelyeket most még nem ismerünk.