Milyen legyen a jövő Szombathelye?

Minden vélemény számít

A koronavírus-helyzet – ha csak egy pillanatra is, de – megtörte a 2008-as pénzügyi válság óta szárnyaló világgazdaság lendületét, és teljes ágazatokat küldött padlóra. Tanulva az elmúlt év kihívásaiból, a városvezetés egy közel húsz fős szakmai stábot bízott meg azzal, hogy dolgozzák ki Szombathely tízéves fejlesztési tervét, ami a környezetvédelemtől a városfejlesztésen át, az idősgondozásig kijelöli, hogy hogyan érdemes építkeznie a megyeszékhelynek. Az előkészületekben részt vettek a legnagyobb cégek vezetői, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői, civil szervezetek és az ELTE is. A szombathely2030.hu oldalon pedig közel ezer lakos mondta el a véleményét a tervekkel kapcsolatban. 

Több lábon állás

Hogy mire jutottak? A város megtanulta, hogy nem szabad egy lábon állnia, ezért a program egyik legfontosabb pillére lett, hogy az autóipari és elektronikai gyártás mellett legyenek még erős bástyái a helyi gazdaságnak, például az egészségipar terén. A térség a termálfürdők és a különféle rehabilitációs intézmények révén megfelelő környezetet kínál erre, továbbá a kormányzati elképzelésekhez is illeszkedik ez az irány. Nem utolsósorban azt is számításba vették, hogy ezzel a fejlesztési vonallal nagy figyelem jutna a szombathelyi lakosság egyre nagyobb részét adó idősek segítésére. Legalább ekkora energiákat terveznek fordítani a fiatalokra, a kutatás-fejlesztés és a minőségi oktatás elősegítésére, ami válságálló munkahelyeket alapozhat meg, akár új befektetőket csábíthat Szombathelyre. Terveznek többek között gyártásszimulációs és duális szakképző központot, az ELTE-vel közösen egy digitális módszertani intézetet és tudományos élményközpontot is.

Élhető város

A Szombathely2030 másik fő célja a zöld, okos és fenntartható városfejlesztés előmozdítása, hiszen az itt élőknek, a jó gazdasági lehetőségek mellett, legalább ennyire fontos, hogy mennyire tudják jól érezni magukat a településen. Az élhetőségnek számos összetevője van: megfelelő és biztonságos (tömeg)közlekedés, körforgásos gazdaság, megfelelő hulladékkezelés, zöldtetők és -falak kialakítása, kerékpárút-hálózat fejlesztése, P+R parkolók, valamint ezekhez kapcsolódó buszjáratok létrehozása. Szükségesek még egyebek mellett megfelelő utazássegítő, illetve egyéb informatikai és okosmegoldások. Ilyen például az első okoszebra, amely a 11-es Huszár úton épült, de másik 10 helyszínt is felmértek már a városban, ahol szükség lenne erre. Hasonló elképzelés a forgalmi információk alapján működő parkolásszabályzó rendszer, vagy a környezeti adatokat is figyelő köztéri okosbútorok.

Pozitív fogadtatás

A program kétségkívül nagyot lendíthet a város súlyán, azonban az ambiciózus tervek megvalósításához komoly pénzügyi háttérre lesz szükség. Biztató, hogy a Szombathely2030 már Navracsics Tibornak, a térséget az új Európai Uniós ciklus lehívható támogatásaira összefogó Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosának az asztalán is kikötött, ahogy a Vas Megyei Közgyűlésnek, illetve dr. Hende Csabának is megküldte a városvezetés.  Egyébként a terveket a dr. Nemény András polgármester, Bokányi Adrienn tanácsnok és az országgyűlési képviselő személyéből álló szombathelyi delegáció április közepén bemutatta már Gulyás Gergelynek is. A kancelláriaminisztertől mindenki elégedetten távozott, a kormánypárti politikusok külön kiemelték, hogy a korábban beharangozott, megyei útfejlesztések mennyire erősíteni fogják a megyeszékhely lehetőségeit. A tervek szerint 2026-ig készül el a Bécs felé közvetlen összeköttetést biztosító Szombathely–Kőszeg gyorsforgalmi út (M87), a Szombathely–Egyházasrádóc (M86-os) gyorsforgalmi szakasz, valamit az északkeleti elkerülő.  

A Szombathely2030 készen áll, az új uniós költségvetési ciklusnak és az Európai Unió helyreállítási alapjának köszönhetően hamarosan rekordmennyiségű pályázati lehetőség nyílik meg Magyarországon, a szombathelyi tervek pedig szakmailag összecsengenek a támogatási irányvonalakkal.

CsA

Fotó: Nagy Jácint / Savaria Fórum