Nem volt idő gólörömre: évkezdő beszélgetés dr. Nemény András polgármesterrel
– Milyen elképzelésekkel vágtak neki a város irányításának? Terveztek-e előre?
– Babonás vagyok, ezért nem terveztem meg a választás utáni napokat. Általában, amiről az ember azt gondolja, hogy ez biztos, nos, az általában nem jön be. Mivel választási programunkat már korábban ismertettük, így tudtuk, mit akarunk csinálni, a fejemben pedig megvolt, hogy kikkel látok neki a feladatoknak. A csapatot aztán gyorsan és hatékonyan sikerült is összerakni. Közben látom azt, hogy más városok új polgármesterei mennyire el vannak havazva. Nekem előny, hogy ismertem az önkormányzatot, az utolsó időszakban pedig már többségben is voltunk a testületben. Az is bebizonyosodott, hogy a megoldásra váró dolgok időigényesek, nem lehet egyik pillanatról a másikra látványos eredményeket várni. Elkezdtük a munkát, megvannak a céljaink, ezek felé haladunk. Az előző időszakból ránk maradt nehézségeket viszont nem láthattuk előre. Akadtak csontvázak a szekrényben, de nem akartunk boszorkányüldözést, viszont átlátható működést szerettünk volna. Amikor ennek a feltételeit vizsgáltuk, akkor derült ki, hogy mi az, ami az önkormányzaton belül nem működött tisztán.
– Konkrétan mivel találkoztak?
– A kivitelezési, felújítási tendereknél a versenyeztetésben, az elvégzett munka minőségében vannak hiányosságok, amelyek anyagi veszteséget jelentenek a városnak. Erre példa az Aréna Óvoda megújítása. Nagyjából mindig ugyanazok a kivitelezők a pályázatokon, de nem kaptak igazán komoly szankciókat a hibák miatt. Így kódolva volt, hogy nem végzik el rendesen a munkát – ezzel találkoztunk.
– Tehát a választás után nem maradt idő a gólörömre, a város nem állhatott le.
– Valahogy így. Előtte kampány volt, korábban pedig az ellenzéki összefogást kellett megszervezni, nem igazán tudtam pihenni. A választás után pedig jöttek a feladatok, a városi rendezvények és események. Egy polgármesternek reprezentálnia kell, az elején össze kell raknia mindent, az első évben meg kell ismernie a munkáját teljes egészében. Ez extra koncentrációt és rengeteg időt igényel, ezért sokat vagyok a hivatalban. Az első esztendő mindig ilyen. A szegedi polgármester mesélte, hogy neki két évtizede volt az első éve, de a felesége még mindig emlékezteti rá, hogy alig látta otthon akkoriban.
– Programjukat korán közzétették, mit soroltak az ígéretekből előre?
– Azt akartuk, hogy az első közgyűléseken jelenjen meg szimbolikusan belőle mindaz, amit különösen fontosnak tartunk. Egy program sok elemből áll, mindig ki lehet belőle ragadni valamit, ami nem teljesült még. Főleg három hónap után irreális elvárásokat támasztani, ezt még maga Orbán Viktor is kimondta a sajtótájékoztatóján. Azt érdemes megnézni, hogy milyen lépések történtek az adott ügyekben, mert nyilván nem lehet ennyi idő alatt megoldani. Például az 1000 fa elültetését sem lehet hetek alatt lezavarni, terv és közbeszerzés kell hozzá. Ennek az üzenetértéke a fontos, hiszen láthatjuk a hírekből, mit jelent a klímaváltozás. Amit meg tud tenni a város ebben az ügyben, azt tegye meg. De letettünk egy szociális csomagot az év végén, ezzel régi adósságot törlesztettünk a polgárok felé, próbálunk segíteni azoknak, akik nehéz helyzetben vannak. És lesz folytatás, természetesen.
– A programban szerepelt a nyitott városháza, illetve azt is hangsúlyozta, hogy a polgárokkal együtt vezeti a várost. Milyen visszajelzéseket kapott, mi foglalkoztatja a szombathelyieket leginkább?
– Az utak, a járdák állapota és a közlekedés – ezekről kérdeznek tőlünk a legtöbbet. Mindegyik hangsúlyos volt a programunkban. Az út- és járdafelújítások egy részét már az előző ciklusban elkezdtük, ezek folytatódnak, de figyelembe kell venni, hogy tél van. A képviselőkkel egyesével leülök, hogy mondják el, mi a fontos a körzetükben, és ezek alapján állítjuk össze a további programot. Több pénz fordítunk az utakra, mint ahogy a város tisztaságára is. Kértem Horváth Soma alpolgármestert, hogy állítson össze egy csomagot, mi szükséges ehhez. Mindenképpen kampányt indítunk, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy amit nem dobnak el, azt nem is kell felszedni, és szeretnénk közösségi gyűjtéseket rendezni. A közbeszerzésen keressük a közlekedési koncepció kidolgozóját, mindenképpen szeretnénk ebbe a helyi szereplőket bevonni. A tömegközlekedéssel az a helyzet, hogy új buszokat csak önerőből tudunk beszerezni, az állam viszont mindössze 20 százalék támogatást ad hozzá, miközben a korszerű, elektromos buszok jóval többe kerülnek, mint egy hagyományos, olyan 160 millió körül van az áruk, ez komoly tétel egy városnak. Évente egy ilyen jármű beszerzését tervezzük. Szintén fontos, hogy elkezdtük új parkolók terveztetését, több szunnyadó projektet is felébresztettünk. Érdekes módon még egy kérdés foglalkoztatta a polgárokat: a Nagyszálló, és főként olyan e-maileket, jelzéseket kaptunk, hogy ne vegyük meg. A városnak áfával 600 millióba kerülne, és még több milliárdot kellene rákölteni.
– Most viszont érkezett egy vevő.
– De nem az, akire gondolni lehetett a piacon mozgó szereplőket ismerve. Hamarosan sajtótájékoztatót tartunk az ügyről, ezen ismertetjük azt, ami eddig tudható. A befektető egyébként a város nélkül nehezen tud lépni. Úgy gondolom, hogy a Nagyszállónál fontosabb kérdés a piac felújítása. Ott 370 millió forint hiányzik az átalakításhoz, ennyit kellene beleraknunk. Ha nem tesszük meg, akkor elbukunk 1,2 milliárdot, ez pedig már a mi felelősségünk. Ezt kell mérlegelni, és úgy gondolom, a Vásárcsarnok fontosabb. Az összes többi többletpénzt pedig az utakra és a járdákra kell költeni.
– Ha már kiadások: elhangzott olyan kritika, hogy jóval nagyobb apparátussal működik most a város.
– Ez nyilvánvalóan hangzatos hazugság. Az történt, hogy a Közterület-felügyelet bekerült a hivatalba, ami eleve több mint 30 fős növekedést jelentett. Ezen felül az elmúlt másfél-két évben, az előző városvezetés alatt nem voltak betöltve státuszok, így azt lehetne összehasonlítani, hogy mennyi ember dolgozott a Városházán korábbi ciklusok kezdetekor. Egyébként ugyanakkora vagy valamivel alacsonyabb az önkormányzat létszáma, mint korábban. Úgy, hogy nem rúgtunk ki embereket, néhány távoztak csak. De hamarosan a kormányhivatal elviszi az építési ügyekkel foglalkozó hét embert, nem mondom azt, hogy ennyivel csökkent a létszám.
– Egy másik téma: Hende Csaba országgyűlési képviselő (Fidesz) egy interjúban azt nyilatkozta, hogy szívesen együttműködne a városvezetéssel, de még nem keresték meg.
– Végiggondoltam a két ünnep között, hogy melyek a lényeges kérdések a város számára, és minden fontos szereplővel felvettem a kapcsolatot. Hende Csabának küldtem egy udvarias megkereső levelet, hogy dolgozzunk együtt Szombathelyért, úgyhogy ezen már nem múlik a dolog. Szeretnék például a hulladékszállítással és más állami feladatokkal és kérdésekkel kapcsolatban hozzá fordulni, ez csupa olyan dolog, amelyekben egy Önkormányzat nehezebben tudja érvényesíteni az álláspontját. Rendszeres találkozókra teszek javaslatot a képviselőnek. De küldtem megkeresést a belügyminiszternek is, a jövő héten találkozom a soproni polgármesterrel, hogy dolgozzunk együtt hulladékgazdálkodási ügyben. Egyébként nem tapasztaltam ellenséges hangulatot a kormányzat részéről. Írtam még a szombathelyi születésű Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárnak a Weöres Színház ügyében, a finanszírozási, kinevezési kérdések miatt. Ő egyelőre nem válaszolt – pedig ezek érdekes kérdések lesznek. Az ELTE rektora már volt nálunk, a találkozó jól sikerült, előre tudtunk lépni a korábbi feszültségek ellenére, így megegyeztünk a jövőben a városi támogatásról. Találkozunk a Szombathelyen működő nagy cégek képviselőivel is, igyekszünk aktívan kezdeni az évet.
– Nemrég bejelentették, hogy az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok megalapították a Szabad Városok Szövetségét. Mire lehet elég a közös fellépés?
– Mint érdekvédelmi szervezet, a közös fellépés révén erőt mutat. Személyesen is jó kapcsolatom van a budapesti főpolgármesterrel, Karácsony Gergellyel, úgy gondolom, tanulni is tudunk a többi várostól. Sőt, megyei jogú városokként együtt tudunk fellépni, mert azt láttam, a fideszes irányítású településeken is ugyanazok a problémák, de az ottani vezetőket köti a pártfegyelem, de azért a kávészünetekben csak elmondják, mi a valódi helyzet.
– A meglehetősen hektikus kampányban már előre rémületes víziókkal riogatták ellenfelei a szombathelyieket arra az esetre, ha Ön lesz a polgármester. Tervez-e ezekből valamit megvalósítani?
– Nem, semmit sem. Sőt: a hagyományokat megtartom, migránsokat nem hozok be. De komolyra fordítva: a kampányban velem szemben gerjesztett félelmeket szeretném végképp eloszlatni. Sok visszajelzést kapok olyanoktól is, akik nem rám szavaztak, de már látják, hogy semmi sem igaz abból, amit az ellenfeleim terjesztettek.
– Milyennek tervezi Szombathely 2020-as esztendejét?
– Azt szeretném, ha az emberek tisztábbnak, rendezettebbnek, zöldebbnek, otthonosabbnak éreznék a várost, olyan folyamatokat akarok elindítani, amelyek aztán visszahatnak az itt élő polgárokra.
(Az interjú a Savaia Fórum január 18-ai számában jelent meg)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.