Orbán öt méter magas kerítést szeretne a határra: Brüsszeltől kért rá pénzt
A közösség területére érkező illegális bevándorlók száma 2016 óta tavaly volt a legmagasabb, a menedékjog iránti kérelmek száma pedig az EU országaiban, valamint Norvégiában és Svájcban novemberben, már a harmadik egymást követő hónapban meghaladta a 100 ezret.
Az EU27-ek egyetértettek, hogy az Uniónak elsősorban a határvédelem megerősítését és a sikertelen menedékkérők gyors hazaküldését szolgáló intézkedésekkel kell támogatnia a migránsokkal elárasztott országokat. Arról azonban már nem tudtak dűlőre jutni, hogy a brüsszeli segítség kiterjedjen-e a határon felhúzott kerítések finanszírozására is. A brit Financial Times tudósítása szerint Orbán Viktor a vitában azt mondta, hogy a magyar határon lévő kerítéssel az egyetlen probléma az, hogy nem elég magas, és ezért pénzt kért, hogy megnövelhessék ötméteresre.
Többen, például Karl Nehammer osztrák kancellár úgy értelmezték „a határvédelmi infrastruktúra megerősítéséről” a csúcstalálkozó záróközleményébe foglalt megfogalmazást, hogy az pontosan az országokat elválasztó efféle építmények támogatására vonatkozik. – Ehhez pénzre van szükségünk, függetlenül attól, hogy kerítésnek vagy határ menti infrastruktúrának nevezzük – mondta az osztrák kancellár, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azonban ellenzi, hogy az EU beszálljon ilyen falak finanszírozásába.
Szerinte a vezetők abban állapodtak meg, hogy a közös büdzséből például kamerákat, járműveket vásárolnának, őrtornyokat építenének. A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Unió olyan kísérleti projekteket fog finanszírozni, amelyekkel illusztrálni lehet, hogy kell egy megfelelő menedékjogi eljárást lefolytatni a külső határokon - a cikk a Népszaván olvasható.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.