Pegazus-ügy: kémszoftverrel figyelhettek meg újságírókat, ügyvédeket, üzletembereket Magyarországon is
Akit érdekelnek a megfigyeléses sztorik részletesen, az itt olvashatja a teljes írást, az telex.hu készített egy rövidebb verziót is.
Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, és a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A kutatás során számos olyan közvetett bizonyítékot is találtunk, amelyek arra utalnak, hogy a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.
A Pegasus egy okostelefonokat (Android és iOS egyaránt) támadó profi kémszoftver, egy kiberfegyver, amivel nemcsak a célszemélyek beszélgetéseit lehet lehallgatni, de hozzáfér a telefonon tárolt mindenféle adathoz: például emailekhez és egyéb üzenetekhez, fotókhoz, videókhoz. A fejlesztője az NSO nevű izraeli cég, ami csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el a programot más országoknak.
A tényfeltáró újságírói hálózat az NSO egyik adatbázisát szerezte meg, ami a cég ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a kutatás szerint NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki. Kiderült, hogy bár hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehet bevetni a Pegasust, legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen is.
Ilyen ország például Azerbajdzsán, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, India, Kazahsztán, Marokkó, Mexikó, Ruanda, Szaúd-Arábia és Togo.
És ilyen ország Magyarország is. Több mint 300 magyar célpont szerepelt az adatbázisban. Önmagában az, hogy itt feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemély ellen biztosan be is vetették a Pegasust, és a telefonját fel is törték. De sok esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.
Világszerte eddig több mint 200 újságírót azonosítottak az adatbázisban, ők jellemzően a felsorolt tíz országban tapasztalható korrupcióról, hatalommal való visszaélésről írnak. Olyan lapok és hírügynökségek munkatársai vannak az érintettek között, mint a Wall Street Journal, a CNN, a New York Times, az Al Jazeera, az El País, az Associated Press, a Le Monde, a Bloomberg, az Agence France-Presse, az Economist, a Reuters vagy a Financial Times.
A 2018-ban meggyilkolt Washington Post-újságíró, Dzsamál Hasogdzsi családi és baráti körének, köztük a menyasszonyának és a fiának a telefonjára is telepítették az NSO kémprogramját, és a Hasogdzsi-gyilkosság feltárásán dolgozó magas rangú török tisztviselők után is kémkedtek a Pegasusszal.
Magyar célpontként sikerült azonosítani négy újságírót és egy fotóst: a Direkt36-tól Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást (náluk a telefonok vizsgálata ki is mutatta, hogy a készülékeiket feltörték az NSO szoftverével); Dercsényi Dávidot, a Hvg.hu korábbi munkatársát; és egy negyedik újságírót, aki nem akarta, hogy megnevezzék a cikkben. Az ötödik érintett egy szintén névtelenséget kérő magyar fotós volt, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
Szintén a célpontok között szerepelt Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa (többek között a 24.hu, a Nők Lapja és még több tucatnyi online és nyomtatott lap kiadója), és több üzletember, akik Varga házában vettek részt egy vacsorán 2018-ban. Az utólagos vizsgálatok itt is megerősítették, hogy legalább egy vendég telefonját biztosan feltörték az NSO programjával.
Az adatbázisban ott van Simicska Lajos, egykori szuperbefolyásos kormányközeli oligarcha fia és egyik legközelebbi bizalmasa is. Mindketten a 2018-as választások előtt kerültek célkeresztbe, amikor Simicska már összeveszett Orbánnal, és a médiabirodalma nyíltan támadta a kormányt. (Simicska egyébként közismerten nem használ okostelefont, így őt magát ezzel a szoftverrel nem lehetett célba venni.)
Több más magyar közszereplő is feltűnik a célpontként kiválasztottak között, köztük egy tekintélyes ügyvéd és egy ellenzéki városvezető, erről külön cikk jelent meg, Bánáti Jánosról mellett további ügyvédekről és Gémesi Györgyről van szó.
Azt nem tudni, hogy pontosan ki vetette be a kémszoftvert a magyar célpontok ellen, de több körülmény is erősen utal arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot. Számos információ mutatja azt is, hogy Magyarországon azután jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.
Az adatbázisban szereplő telefonszámok között olyan célszemélyeket is sikerült beazonosítani – például elítélt bűnözőket –, akik ellen a magyar hatóságok folytattak nyomozásokat, büntetőeljárásokat. A tényfeltáró projekt több más ország esetében is arra jutott, hogy a helyi hatóságok a kiberfegyvert egyszerre használják az előírásoknak megfelelően és visszaélésszerűen.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Az ügy miatt a nemzetbiztonsági bizottság összehívását tervezik.
A Fidesz szerint nem indokolt a bizottság összehívása.
Az ellenzéki reakciót itt olvashatóak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta a telex.hunak, Az Információs Hivatal kivizsgálja, milyen külföldi titkosszolgálatok állhatnak a Pegasus-botrány mögött
Gémesi György megfigyelése itt olvasható.
A két megfigyelt újságíró ebben a cikkben számolt be a történetről.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.