Posztcovid-szindróma: a fertőzés utóélete
Bea (kérte, hogy csak a keresztnevét használjuk) még a második hullámban fertőződött meg. 6 hétig nyomta az ágyat, szinte lábra sem tudott állni. Most pedig azt mondja: „Legszívesebben kilőném magam a Holdra! Végigszenvedtem a decembert, az emlékezetvesztéstől az átmeneti vakságig minden tünetet produkáltam, és sajnos most sem vagyok jól: visszatérő mellkasfájdalom, gyengeség, szédülés, feledékenység, és még sorolhatnám a problémáimat. Rengeteg vizsgálaton vagyok túl: kiderült, hogy szívizomgyulladást, hörgőgyulladást és asztmát is okozott nekem a Covid szövődményként. A szolgáltatóiparban dolgoztam, hétfőtől szombatig reggeltől estig. Imádtam a munkámat, most azon aggódom, hogy mikor térhetek vissza, ha ennyi bajom van, és ilyen gyenge vagyok. Rátaláltam a közösségi oldalon azok csoportjára, akik hozzám hasonlóan az úgynevezett posztcovid-szindrómában szenvednek. Mit ne mondjak, sokan vagyunk!”
A kétgyermekes családanya problémája valóban nem egyedi, erősítette meg lapunknak dr. Prugberger László háziorvos. Praxisában is rendszeresen találkozik a vírus szövődményeivel.
– Fáradékonyság, álmosság, aluszékonyság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése – ezek nagyon gyakori tünetek. Aztán egyre többször találkozom olyan pácienssel, akinél a vérnyomás-, illetve pulzusszám-emelkedés figyelhető meg. Az alvási és memóriazavar is jellemző, és előfordulnak egyéb idegrendszeri problémák, például szaglás, ízlelési zavar. Ez akár több hónapig is fennállhat. Neurológiai szövődményként tapasztaltam már a betegeimnél a kézremegést is. A hosszantartó száraz köhögés is nagyon gyakori. A koronavírus-fertőzöttektől akár otthonukban, akár kórházban vészelték át a betegséget, mindig azt kérem, hogy 3-4-6 hét múlva jelentkezzenek nálunk akkor is, ha minden rendben van, mert visszatért az erejük, és el tudják látni a munkájukat, de akkor meg feltétlenül, ha valamilyen panaszuk van. Fontos kideríteni, hogy maradt-e vissza valamilyen szövődmény. Megfelelő vizsgálatokkal ki kell zárnunk a komolyabb problémát. A laborvizsgálatok már az első hullámban bevezetett előjegyzéses rendszernek köszönhetően nagyon jól működnek. A mellkasröntgenre is egy héten belül be lehet kerülni. A kardiológiai vizsgálatnál sajnos hosszabb a várólista.
– A posztcovid-szindrómának csak testi tünetei lehetnek?
– Sajnos a pszichés problémák is nagyon jellemzőek. Egyre többen a közvetlen ismerősi, rokoni körükből is elveszítenek barátot, hozzátartozót. Gyakran előfordul, hogy a kórházi kezelés során egyik nap még beszélgetett valaki a többágyas szobában a betegtársával, aki másnapra elhunyt. Ez nagyon megterhelő, valódi trauma. A betegeket nagyon megérinti a Covid szele, ezek a lelki sebek nehezen gyógyulnak.
– Mit tehetünk magunkért, hogy a legkevesebb veszteséggel tudjuk átvészelni ezt a nagyon nehéz időszakot?
– A legjobb védekezés a megelőzés. Nagyon fontos a személyes kontaktusok mellőzése, a távolságtartás, a fertőtlenítés, a rendszeres és alapos kézmosás, a maszkviselés, és természetesen a védőoltás beadatása, csak így érhetjük el a vírus kiiktatását. Javasoljuk emellett az immunerősítést C és D vitaminnal. Bőséges folyadékfogyasztás szükséges. Nem szabad, hogy a száj- illetve orrnyálkahártya kiszáradjon, mert akkor azon mikrosérülések keletkeznek, amelyeken keresztül sokkal könnyebben bejut a vírus a szervezetbe. Ugyanúgy a kézszárazság kiküszöbölésére is nagyon oda kell figyelni.
– Hogy bírják a háziorvosi rendelőkben a többszörösére nőtt terhelést?
– A kollégákra bizony nagy nyomás nehezedik, a munkaidő szinte soha nem ér véget, ennek ellenére mondom, hogy az orvosok, az asszisztensek, a diszpécserek és minden munkatársam erőn felül is dolgozik, mert tudjuk, hogy ezt kell tennünk magunkért, mindenkiért. A védőoltásokat is folyamatosan adjuk. Az én körzetemben az országos átlagnál valamivel jobb a helyzet. Mintegy háromezren tartoznak a praxisomba, az átoltottság 33 % körüli. A vírus sajnos most a harmadik hullámban nem válogat: nőket, férfiakat, időseket, fiatalokat, sőt egyre fiatalabbakat, krónikus betegeket és makkegészségeseket egyaránt támad. Nálam a regisztrált 18-59 éves korosztályból még 500-an, a 60 felettiek közül mintegy 100-an várnak oltásra. Akik már átestek a fertőzésen, bizonyos idő után (3–6 hónap) ők is megkaphatják a vakcinát. Most körülbelül 25–30-an vannak posztcovid státuszban.
Nemrég elkészült a koronavírusból gyógyult, de annak kellemetlen utóhatásaitól, szövődményeitől szenvedő betegek országos gondozási protokollja, a kórházakban pedig posztcovid-ambulanciák jönnek létre – ezt a szakminiszter jelentette be.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.