Rendkívüli közgyűlés a Savaria Szálló ügyében: nem él elővásárlási jogával a város
A Savaria Nagyszálló értékesítésére legutóbb kiírt pályázat eredményesen zárult, miután érvényes ajánlat érkezett a szálloda megvásárlására. A városi önkormányzatnak elővásárlási joga van az épületre, így a közgyűlésnek kell döntenie arról, hogy megvásárolják, avagy nem az ingatlant. A határozati javaslatban két lehetőség szerepel: az „A” szerint az önkormányzat nem él az elővásárlási jogával, míg a „B” változat szerint az önkormányzat bruttó csaknem 600 millió forintért megvásárolja a volt szállodát.
Az eddigi történések:
A Gazdasági Bizottság keddi ülésén azt javasolta, a város ne vegye meg az ingatlant.
A hotel téma volt a keddi, évnyitó sajtótájékoztatón is.
A polgármester a Savaria Fórumnak adott interjúban is beszélt az épületről.
Az önkormányzat januárban felvette a kapcsolatot a vevővel.
Itt foglaltuk össze az épület legújabbkori történetét.
Élő beszámoló a szerdai közgyűlésről:
Lassan gyülekeznek a képviselők, hamarosan kezdődik a rendkívüli ülés.
Dr. Nemény András megnyitja a közgyűlést. Emlékezteti a jelenlévőket, hogy ma van a magyar kultúra napja. Süle Pál szombathelyi polgár kér szót napirend előtt, megkapja, előtte Molnár Miklós képviselő beszél.
Molnár Miklós lemond mandátumáról
Molnár Miklós (Pro Savaria) képviselő bejelenti, hogy a VASIVÍZ igazgatója lett, ezért az összeférhetetlenség miatt lemondott a képviselői mandátumáról január 30-ai dátummal, a lemondását írásban beadja. Úgy fogalmaz, 2002-ben lett képviselő, pár mondattal áttekinti a 17 évet. 2010-ben lett alpolgármester, mint mondja, a hozzátartozó terület – gazdaság, költségvetés – rendben van, megköszöni a képviselőknek a közös munkát.
Politikusként nem álltunk egy oldalon, válaszolja dr. Nemény András, de ahogy korábban is, most is számítok Molnár Miklós szakmai véleményére, tanácsaira.
Süle Pál: ne vegye meg a város
A megszólaló a Savaria Szálló ügyében kér szót, azt firtatja, hogy a vételi ajánlatot tevő cég képviselője itt van-e a teremben. Mint urbanista, arra figyelmeztet, hogy a városnak kockázatos a megvétel, illetve drága a felújítás. Azt javasolja, a város tegyen kikötéseket a vevőnek. Azt javasolja a városnak, „ne nyúljon bele” a vételbe.
Hozzászólások: ne vásárolja meg a város a hotelt
Dr. Takácsné dr. Tenki Mária, a belváros képviselője szól elsőként hozzá. Mint mondja, 2006 óta viseli szívén az épület sorsát, a kulturális örökségünk részét képező épületet meg kell újítani. Már akkor látszott, hogy parkolás nélkül nem lehet megoldani a hotel sorsát. A képviselő még mindig 2006-ról beszél, szóba kerül a Kőszegi utcai parkolólemez. 2010-ben vásárolta vissza a város a területet a baloldalhoz köthető cégtől. 2010-ig miért nem csinált semmit az önkormányzat, kérdezi a képviselő. Utána meg akartuk kezdeni a parkoló építését, ám csak évekkel később került birtokba a terület, és most decemberre elkészült a 120 parkoló, ez pedig megmozdította piaci érdeklődést a szálloda iránt.
Czeglédy Csaba kap szót: a téma a parkolólemez, arra emlékeztet, hogy az önkormányzat egyezség helyett bírósági eljárást választott, ez pedig elhúzódott. Mint mondja, korábban is azt javasolta, éljen a városvezetés az elővásárlási joggal, ha nem lenne mutyigyanús a vásárlás – a vevő ugyanis jóval többet ajánlott a minimumárnál. Mivel a felszámoló anyagilag is érdekelt abban, hogy a vételár magasabb legyen – ráadásul a vevő minden következmény nélkül visszaléphet a vásárlástól. Azt javasolja, hogy a városvezetés hívja meg a felszámolót, hogy tisztán lássanak az ügyben. Kilenc évvel ezelőtt 250 millióért megvehette volna a város a szállodát, de most nem javasolja a vételt.
Bokányi Adrienn (ÉSZ) bejelenti, hogy a Gazdasági és Jogi Bizottság azt javasolja, hogy a város ne éljen az elővételi jogával. Molnár Miklós (Pro Savaria) azt mondja, hogy a 470 milliós vásárlás akár hűtlen kezelés gyanúját is felvethetné. Azt javasolja, ha nem jön létre az adásvétel a vásárló és a felszámoló között, akkor tegyen jogi lépéseket az utóbbi ellen, mivel következmények nélküli szerződés kötött a reménybeli vevővel.
Majdnem szavazás, de újabb vita
Illés Károly (Fidesz-KDNP) arról beszél, több tárgyalást is folytattak az épület ügyében, de a felszámoló nem igazán volt partner ezekben. Aggályosnak tartja, hogy a vásárlónak nem igazán volt bevétele, a Fidesz-frakció is valami gyanús ügyletet sejt a háttérben. Emlékeztet arra, hogy Nemény András kampányígéretei között szerepelt a vásárlás, ez akár az árat is megemelhette. Azt mondja, egyetértenek azzal, hogy a város tegyen lépéseket a felszámolóval szemben, ám a frakció tartózkodik a szavazásnál.
Nemény András lezárja a vitát, pár szóban ismerteti, hogy mi a jogi helyzet. A város elővételi joga mindig az adott vásárlóra vonatkozik, tehát ha a mostani vevő visszalép és másik érkezik, akkor az önkormányzatnak ismét döntenie kell arról, hogy az adott áron megveszi-e épületet. Mint mondja, a szálloda sorsát nem lehet önmagában kezelni. Mint mondja, értékbecslés feletti áron kellene vásárolni, ehhez nyomós és erős városi érdek kellene. Azt nem lehet elvárni egy városvezetéstől, hogy három hónap után ennyi pénzt tegyen bele egy olyan projektbe, ami nem szerepelt az elsődleges választási ígéretek között. A képviselőkkel történt egyeztetéseken sem került szóba a szálloda, helyette komoly út- és járdafelújítási igényeket jeleztek. Azt javasolja, ezen az áron a város ne vegye meg az épületet.
Szavazás helyett Melega Miklós (Fidesz-KDNP) kér még szót. Mint lokálpatrióta, örült annak a választási ígéretnek, hogy a város megvenné az épületet – pedig nem az ellenzéki koalícióra szavazott. Felteszi azt a költői kérdést, ha most 200 millióért lehetne megvenni, akkor javasolnák-e a vételt, emlékezteti a városvezetést, hogy mi mindent ígért. Én tudnám támogatni a megvásárlást, ha látnám a koncepciót vagy lobbierőt a kormány vagy EU felé, hogy valóban meg akarják oldani a kérdést, de jelen esetben mindezt nem látom, mondja végül, és arra jut, ha mindez nincsen, akkor vásárolja meg egy tőkeerős magánbefektető a hotelt.
Molnár Miklós szól hozzá, annak ellenére, hogy nem akart. Úgy fogalmaz, hogy kissé fura, hogy egy tiszta gazdasági kérdés politikai, ill. kampánykérdéssé válik. Akkor tessék felvállalni, hogy önök ennyiért meg akarják venni, akkor vegyék meg. Nem létező 200 milliós vételről beszélni hülyeség, mert ilyen nincsen. 9 év alatt a felszámolóval nem sikerült felvenni a kapcsolatot, így sokkal nehezebb érvényesíteni a szombathelyi érdekeket. A kormánytámogatásról azt mondja: Szombathely nem önálló turisztikai régió, így nem tud szállodafelújításra pályázni. Emlékeztet arra, hogy Bük Sopronhoz tartozik, ezt kinek sikerült elintéznie, teszi fel a kérdést.
Tóth Kálmán (ÉSZ) azt mondja, gazdasági kérdésből felesleges politikai vitát generálni. Azt mondja, hogy a városnak az áfafizetés miatt 600 millióba kerülne a vásárlás. A képviselők rendelkeznek az információkkal a felelős döntéshez – így nehéz elfogadni, hogy a kormánypárti képviselők tartózkodnak, határozott véleményt vár tőlük az ügyben.
Melega Miklós válaszol: nem mondta, hogy ezen az áron vásárolja meg a város a szállodát, ő öt évben gondolkodik a vásárlást illetően. Megvan-e a városnak a szándéka a vételre, a kampányígéretnek megfelelően, módosítja kérdését. Bezzeg a halastó a Derkoviston, replikázik Horváth Attila alpolgármester, utalva az időközi választásra. Ilyet nem ígértem, mondja Melega Miklós.
Nemény András polgármester elismétli, hogy a város érdekét nézték az ügyben, a befektető szándékait vizsgálták. Amennyiben a vevő tőkeerős, az egy jó kiinduló pozíció Szombathelynek. Ha nem érkezik ilyen vásárló, akkor a ciklusban a városnak meg kell keresnie a legjobb megoldást az épület hasznosítására.
Szavazás: nem veszik meg szállodát
A fideszes képviselők tartózkodása mellett a testület úgy dönt, a város nem él az elővásárlási jogával, nem veszik meg a szállodát több mint 470 millió forint + áfáért.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.