Rossz hír: nagyon drágultak a lakások októberben
Az ingatlanhirdetési portál csütörtöki közleménye szerint az éves drágulás az észak-alföldi és dél-alföldi régióban is meghaladta a 11 százalékot, ami az országos és a fővárosi átlagnál is tempósabb emelkedést jelent. Ez elsősorban a debreceni és a szegedi lakóingatlanok iránti kereslet növekedésével magyarázható.
Az áremelkedés eredményeként november elején Budapesten az eladó lakások átlagos négyzetméterára új szint közelébe érkezett, majdnem eléri az 1,1 millió forintot. Összesen 11 kerület – köztük az I., a II., a III., az V., a VI., a VII., a XI. és a XIII. – már ennél magasabb átlagárnál jár.
A budapesti új építésű lakások és házak esetében az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,35 millió forintot, míg a használtakért átlagosan 1,08 millió forintot kell fizetni.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kifejtette: egy évvel ezelőtt a fővárosi lakások átlagos négyzetméterára még 1 millió forint alatt járt. A lakásukat eladni kívánó tulajdonosok a jelek szerint már beárazták a következő évben várható befektetői rohamot, bár a magasabb fizetőképességű kereslet nagy része csak 2025-ben érkezik meg a lakáspiacra.
A megyeszékhelyek lakáspiacának adatai szerint már 10 nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 ezer forintot. Debrecen van az élen négyzetméterenként 853 ezer forinttal. A második helyen lényegében holtversenyben áll Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Szeged 790-804 ezer forintos átlagos árral. Ezeknek a városoknak az átlaga meghaladja egyes budapesti kerületekét is.
Pécsen ehhez képest még alacsonyabbak az árak 689 ezer forintos szinttel, míg Egerre, Szombathelyre és Kecskemétre a 650 ezer körüli négyzetméterár a jellemző – közölte az ingatlan.com.
(MTI)
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.