Súlyos nemzetközi diplomáciai botrányt idézett elő magyar TEK-esek jelenléte Boszniában

Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben maga jelentette be, hogy a magyar különleges egységek február 24-én érkeztek meg Banja Lukába. Ő 300 főről beszélt, míg a TEK hivatalosan 70 főt erősített meg. A hivatalos közlemény szerint a magyar egységek a helyi erőkkel közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt, ám a VSquare forrásai szerint valójában más cél vezérelte őket.

Az oknyomozó portál úgy tudja, hogy a magyar kommandósok jelenléte összefüggésben állt Dodik esetleges kimenekítésével Horvátországon keresztül, amennyiben elrendelték volna letartóztatását. A tervek szerint Dodikot titokban, a horvát hatóságok tudta nélkül szállították volna Magyarországra, mégpedig a dél-magyarországi Mohács térségébe. Egy, az akció részleteit ismerő forrás szerint négy operatív és egy felderítő egység – összesen 70 fő –, valamint speciális járművek és egy mozgó parancsnoki központ is részt vett az előkészületekben. Civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést végeztek.

Bár nem világos, ki állt az akció mögött, végül nem hajtották végre. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre elkerülte a börtönbüntetést. Ráadásul Horvátország és az Egyesült Államok is tudomást szerzett a tervről.

Jogilag a TEK csak magyar állampolgárok kimenekítésére jogosult külföldön – Dodik magyar állampolgárságáról azonban nincs információ.

Dodik ellen a boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai bíróság múlt szerdán hat év börtönbüntetésre ítélte és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később azonban a boszniai szerb parlament – Dodik vezetésével – megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének elszakadását a boszniai államszövetségtől, és nyíltan beszéltek az elszakadás lehetőségéről is.

A magyar-boszniai kapcsolatok az ügy miatt mélypontra kerültek. A múlt héten Szarajevó megtagadta, hogy egy magyar külügyi államtitkár repülőgépe leszálljon az ország területén.

A Balk.hu információi szerint a boszniai külügyminiszter azt is bejelentette, hogy a boszniai kormány döntése értelmében a jövőben nem engedélyezik magyar katonai és rendőri alakulatok belépését az ország területére, a szankciókhoz egy üzenet is csatolt, miszerint Budapest oroszbarát és szeparatista politikája Bosznia-Hercegovinával szemben hosszú távon is súlyos következményekkel járhat a kétoldalú kapcsolatokra nézve. 

Boszniai lapinformációkra hivatkozva azt írja a Telex, hogy Željko Komšić, a boszniai államelnökség horvát tagja bekérette a magyar nagykövetet, és közölte vele, hogy kezdeményezi a magyar EUFOR-kontingens kivonását az országból.  Az országban több száz magyar katona teljesít szolgálatot, de a szarajevói vezetés több tagja úgy látja, hogy a magyar kormány nyíltan beavatkozik a boszniai belügyekbe.  Elsősorban a Bosznia-hercegovinai államegység megbontását fenyegető boszniai szerb vezető, Milorad Dodik melletti magyar kiállást sérelmezik.

Nem ez az első alkalom, hogy az Orbán-kormány beavatkozik más országok belügyeibe (szuverenitásába, ha úgy tetszik), a miniszterelnök szövetségeseinek védelmében: a macedón politikusbűnöző, Nikola Gruevszki szintén a hazájába rá kiszabott börtönböntetés elől szökött Magyarországra 2018-ban, majd évekig háborítatlanul élt Budapesten. Pár hónapja pedig a volt lengyel PIS-kormány egyik minisztere, Marcin Romanowski kért és kapott magyar politikai menedékjogot, hogy elkerülje hazájában a felelősségre vonást - nagy értékű korrupció gyanúja miatt kellene felelnie a lengyel igazságszolgáltatás előtt. 

Fotó: Milorad Dodik/Europeanwesternbalkans.com