Szentkirályi híd: elindult a tervezési folyamat
A június végén elkészült hídvizsgálati jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Szent István király utcai Gyöngyös-híd a legbalesetveszélyesebb a városban. Szakértők már 2018-ban sem ítélték biztonságosnak az átkelőt, egy éven belüli felújítást javasoltak, ám ez nem történt meg. Akkor vezették be a 20 tonnás súlykorlátozást. A helyzet azóta csak romlott, az idei jelentés azonnali beavatkozást sürget.
El kell bontani
Július közepén kilyukadt a híd aszfaltburkolata. A SZOVA munkatársai feltárták, erős útalapbetonnal feltöltötték, majd leaszfaltozták a felületet. A munka csupán tűzoltás jellegű volt, teljes körű felújításra lenne szükség, mert az acélszerkezet visszafordíthatatlanul károsodott. Az utólag hozzáépített oldalsó járdák teherbíró képessége gyakorlatilag megszűnt. A középső rész viszonylag erős, de ez sem terhelhető a korábbi mértékben, ezért korlátozást vezettek be: július 26. óta csak egy nyomvonalon, váltakozó irányban közlekedhetnek az autók, buszok. A teljes szerkezetet el kell bontani és új hidat kell építeni. Dr. Nemény András polgármester elrendelte a tervezés megkezdését.
–Több tervezőt felkértünk, hogy adjanak árajánlatot. Erre van egy 15 millió forint+áfa költségbecslésünk, amit a szeptemberi közgyűlésen jó eséllyel a költségvetés módosításában el fogunk fogadni, tehát ilyen értelemben a tervezésnek az anyagi forrása rendelkezésre áll. Ez egy nagyon komoly előrelépés. Utána következik a közműegyeztetés, és minden olyan járulékos munka, aminek a végén a kivitelező az elkészült tervek alapján el tud indulni – mondta el érdeklődésünkre Tóth Kálmán, a körzet képviselője.
Nem politikai ügy
Az elmúlt években alig költött a város hidak felújítására, ez meg is látszik az állapotukon. Dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője június elején jelentette be, hogy 1 milliárd 205 millió forint címzett támogatás érkezik felújításokra. Ebből 130 millió forint jut egy Gyöngyös-híd rendbetételére. A politikus a Markusovszky utcai átkelőt nevesítette, a városvezetés azonban sérelmezte, hogy nem történt előzetes egyeztetés. Többször hangoztatták, hogy a hídfelújítás és az emberek biztonsága nem politikai kérdés, szakértők javaslatai alapján kell a döntést meghozni arról, melyik átkelőt hozzák rendbe. Azt szeretnék elérni, hogy a kormányzati támogatást a szentkirályi hídra költhessék, erről július 21-én levelet is írtak a Belügyminisztériumnak, amire egyelőre nem érkezett válasz.
– Ha nem is jelenthető ki egyértelműen, de jó eséllyel ezt a hidat újíthatjuk fel, mi legalábbis erre készülünk. A megoldás nem a mi kezünkben van, egyelőre várunk a pénzre – fogalmazott Tóth Kálmán. – Nagyjából fél év, míg a tervezés lezárul, ami viszonylag hosszú idő. Reméljük, hogy ennek a végére már sikerül meghatározni a kivitelezési költségeket, ami a jelenlegi építőipari árváltozások mellett nehéz dolog. Arra számítunk, hogy a felújítás egy évig tart, addig zárva lesz az átkelő.
Menekülőút
Saját városi beruházásra is szükség lesz, hogy a korlátozás ideje alatt a Szentkirályon, Gyöngyöshermánban és Bogáton lakók ne legyenek teljesen elzárva a belvárostól. A Sándor László és a Határőr utca irányából a zalaszentiváni vasútvonal mentén menekülőutat alakítanak ki. A nyomvonal már megvan, kerékpárosok most is használják a földutat, de autóval nehéz közlekedni rajta. Ötmillió forintot költenek egy antigoritos burkolatra, így lassabb tempóban ugyan, de az autósok kijuthatnak a 86-os főútra, és nem kell Táplánszentkereszt felé kerülniük. A leendő kereszteződésbe már kihelyezték az elsőbbségadás kötelező táblát, a növényzetet kell még rendezni, hogy kanyarodás előtt belátható legyen az út mindkét irányba.
Tóth Kálmán elmondta, a többi rossz állapotú hídról sem feledkeznek el. A 2021-es hídvizsgálati jegyzőkönyvről a szeptember 30-án ülésező közgyűlés tárgyal, és külön napirendet szentelnek annak, hogy ezek a hidak évről évre, folyamatosan megújuljanak, és a karbantartást is rendszeresen elvégezzék.
Krizsán Zsuzsanna
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.