Szijjártó szerint Oroszország nem jelent biztonsági fenyegetést egyetlen NATO-tagországra sem
Hétfőn Horvátországban járt a magyar külügyminiszter és Petrinjában megnyitott egy iskolát, amit a 2020-as földrengés után építettek újjá, és ehhez Magyarország csaknem 22 millió euróval járult hozzá. Szijjártó Péter a Horvát Hírügynökségnek (HINA) adott interjújában, amit a RTV szemlézett, visszautasította a nyugati katonai vezetők – utolsóként a dán védelmi miniszter – kijelentéseit, miszerint Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-szövetség valamelyik tagját.
"Miért tennék ezt? A NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. Miért támadna valaki olyat, aki sokkal erősebb nála, ennek mi értelme van?" – tette fel a kérdést a magyar diplomácia vezetője, és hangsúlyozta, Oroszországot nem látja biztonsági fenyegetésnek" az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) egyetlen tagja számára sem.
Arról, hogy az orosz birodalmi szemlélet minden olyan területet saját ősi földjének tekint, úgynevezett Russzkij Mirnek, azaz Orosz Világnak, ahol valaha is orosz vér folyt, itt írtunk részletesen.
Az évtizedek óta napirenden lévő nyugat-balkáni bővítésről szólva azt mondta, "az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkán országainak az Európai Unió tagságára".
Magyarország, mutatott rá Szijjártó, abszolút érdekelt a Nyugat-Balkán stabilitásában, a magyar kormány pedig ellenzi a Milorad Dodik Boszniai Szerb Köztársaság elnökével szembeni európai szankciókat.
Dodik jó kapcsolatban van Orbán Viktor miniszterelnökkel. A magyar kormány komoly támogatásokat juttat a boszniai szerbeknek, korábban az Eximbankon keresztül, kiugróan olcsó hitel formájában adott 45 milliárd forintot Dodikéknak.
Bosznia-Hercegovinát három nép alkotja, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek. A bosnyákok és a horvátok szívesen csatlakoznának az EU-hoz és a NATO-hoz, a katonai szövetséget a bosnyákok 69, illetve a horvátok 77 százaléka üdvözölné – de a szerbeknek csak a 8 százaléka. Ők inkább elutasítják a nyugati orientációt és alapvetően destabilizálnák Bosznia-Hercegovina jelenlegi működését. Milorad Dodik rendszeresen arról beszél, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
A HINA felhívta Szíjjártó figyelmét, hogy hogy Dodikot Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már szankciós listára tette, erre a külügyminiszter úgy reagált: az európai szankciók soha sehol nem jártak sikerrel, és nincs értelme a demokratikusan megválasztott vezetőt büntetni, mert az csak ront a helyzeten.
Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn reggel Ferihegyen, indulóban horvátországi látogatására Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A magyar diplomácia vezetője szerint Szerbia készen áll az uniós tagságra, és szerinte igazságtalan lenne a szerbekkel, ha a csatlakozás kérdését az EU összekapcsolná a koszovói-szerb viszony normalizálásával.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.