Szlávik: hatékonyság szerint nem lehet rangsorolni a vakcinákat

Szlávik János hangsúlyozta, egyik vakcina esetében sincs több mellékhatás, mint a korábban megismert más típusú oltásoknál. Nem kell félni az oltóanyagra adott testi reakcióktól sem, azok ugyanis azt jelzik, hogy az emberi szervezet felismerte a beadott injekciót - tette hozzá.
    

A főorvos szólt arról is, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem napokban Magyarországra érkezett oltóanyaga úgynevezett vektorvakcina, amely egy ártalmatlan csimpánz-adenovírust használ arra, hogy az emberi szervezet koronavírusként ismerje fel.
    

Kiemelte, a három hét különbséggel beadott két oltást követően több mint 80 százalékos lesz a védettség, ugyanakkor szinte 100 százalékban megvédi az embereket a súlyos megbetegedéstől, a kórházba kerüléstől és a koronavírus-fertőzés miatti haláltól.
    

Az AstraZeneca vakcináját hűtőszekrényben lehet tárolni, ami nagyban megkönnyíti a használatát - mondta Szlávik János. Megjegyezte, néhány ország, köztük Magyarország is óvatosságból úgy döntött, hogy 65 év felett nem adja be az Astra-Zeneca-oltást. Ez azonban változhat, azzal párhuzamosan, hogy a világban egyre több ennél idősebb ember is megkapja a vakcinát - tette hozzá.
    

A főorvos aláhúzta, Magyarországon növekszik az oltási hajlandóság. Néhány hete körülbelül 35 százalék volt azoknak az aránya, akik biztosan beoltatnák magukat valamilyen koronavírus elleni védőoltással, ez az arány ma már több mint 40 százalék, a legnagyobb rizikójúaknál pedig még ennél is sokkal magasabb - mondta.
    

Szlávik János szerint a magyar lakosság 50-60 százaléka májusra megkaphatja a koronavírus elleni első védőoltást, ha megfelelő mennyiségű vakcina érkezik az országba. (MTI)