Szombathelyi jelölt a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára pályázók között? (frissítve)
A Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról L. Simon Lászlót tavaly bocsátotta el Csák János kulturális és innovációs miniszter, azzal az indokkal, hogy "elmulasztotta az intézménytől elvárható jogkövetést".
Az azonnali hatályú felmentés hátterében az áll, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője feljelentette a World Press Photo kiállítást, mondván az nyomokban LMBTQ-propagandát tartalmaz, sérti a gyermekvédelmi törvény. Erre reagálva Csák utasította a múzeumot, hogy szigorítson a belépésen, és csak 18 éven felülieket engedjen be.
A főigazgató az utasításra úgy reagált, hogy a múzeum ezt nem tudja végrehajtani, mert senki személyi igazolványát nem kérheti el. A miniszter ezután kirúgta L. Simont, aki pár nappal később egy nyilvános szombathelyi rendezvényen azt mondta, nem a törvény, hanem értelmezésének áldozata.
L. Simon távozása óta Hammerstein Judit korábbi főigazgató-helyettes megbízott főigazgatóként vezeti az intézményt. A megüresedett vezetői székére a szakminisztérium már tavaly decemberben kiírta a pályázatot, aminek 2024. február 5. a beadási határideje.
A pályázatukat leadó szakemberek egyike 2024. március 6-tól legfeljebb öt évre töltheti majd be a főigazgatói pozíciót.
Az Index minisztériumi és múzeumi körökből származó információkra hivatkozva arról ír, hogy nyolc jelölt közül kerülhet ki a Nemzeti Múzeum új főigazgatója. (A cikk megjelenése után egyikük cáfolta, hogy elindulna.) A cikk szerint a lehetséges indulók között van a Savaria Múzeum igazgatója, Csapláros Andrea, aki harmadik ciklusát tölti a szombathelyi intézmény élén, legutóbb 2023 tavaszán kapott újabb öt éves megbízatást.
Csapláros Andrea a Szima-malom átadásán 2023 augusztusában Fotó: Nagy Jácint
Csapláros Andrea érdeklődésünkre megerősítette, hogy szakmai körökből érkezett hozzá felkérés, és megtisztelő feladatnak tartaná a Nemzeti Múzeum vezetését, a pályázatát azonban még nem küldte el.
Ezzel azonban még nincs elkésve, mert a leadási határidő hétfő, február 5.
Csapláros Andrea mellett a következő jelöltekről ír a lap:
- Zsigmond Gábor történészt, kulturális turisztikai szakközgazdászt, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesét emlegetik a legesélyesebbként. Zsigmond Gábor eddig három könyvet írt közösen Tiborcz Istvánnal, legutóbb a Hotel Gellértről.
- Hammerstein Judit jelenlegi megbízott főigazgató információink szerint szintén beadja a pályázatát. Hammerstein Rezi Kató Gábor halála után, 2022 decemberében lett általános helyettes főigazgató. A múzeumba az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói székéből került még L. Simon László kinevezése előtt, de a közös munkának azért sem volt akadálya, mert L. Simon kulturális államtitkár korában Hammerstein volt a helyettes államtitkára.
- Virágos Gábor régész jelenleg a MNM régészeti főigazgató-helyettese, korábban a KÖSZ (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) főigazgatója, amely szervezet akkoriban a régészeti feltárások miatt konfliktusba keveredett a vidéki múzeumokkal. Ez a feladat került aztán vissza 2022-ben – L. Simon László kezdeményezésére – a Magyar Nemzeti Múzeumhoz.
- Csornay Boldizsár a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, korábban a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója volt, de vezette a Nemzeti Örökségvédelmi Központot is, a Forster Központban pedig a régészeti nagyberuházásokért felelős elnökhelyettesként dolgozott.
- Kálnoki-Gyöngyössy Márton régész, történész volt a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatója, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára is.
- Lezsák Gabriella régész (Lezsák Sándor lányának) neve is felmerült, ő azonban nem valószínű, hogy pályázik. A Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
- Az Index Offenbächer Ferencet is megnevezte, mint lehetséges jelöltet, ám ő időközben jelezte, hogy nem kíván pályázni.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.