TASZ Siker: Rogán szupertitkosszolgálata ellen nyert pert a biztonsági kockázatként kezelt matektanár
A TASZ ügyfele, Koczka István egy elismert matematikatanár, aki tavaly önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa magyarországi látogatására. A jelentkezését először el is fogadták, azonban ezt később visszavonta a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Információs Központ egyik titkosszolgálati rendszere (a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer (BHKR)) „büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot” lát Koczka részvételében.
Hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogy mi lehet ennek a minősítésnek az oka, de azt lehet tudni róla, hogy teljesen jogszerűen részt vett pedagógustiltakozásokban és petíciókat is aláírt.
Az ugyanakkor a TASZ szerint súlyos jogsértés lenne, ha emiatt került volna a titkosszolgálatok látókörébe.
A büntetlen előéletű Koczka a TASZ segítségével azért indított pert a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat (Nemzeti Információs Központ) ellen, hogy kiderítse: ki és miért, milyen adatok alapján nyilvánította közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak.
A NIK a perben nem tudta alátámasztani azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene a TASZ ügyfelét tájékoztatni a róla kezelt információk eredetéről, ezért nem volt jogszerű a megtagadó válasza. Azzal is jogsértést követett el a szolgálat, hogy nem adott tartalmi indokolást a válaszában, így a bírósági eljárásban sem bizonyította, hogy fennáll a nemzetbiztonsági kockázat.
„Az ügy túlmutat Koczka tanár úr esetén. Mivel a BHKR működése nem nyilvános, elképzelhető, hogy egy olyan adatbázisról van szó, ahol ismeretlen kritériumok alapján gyűjtenek adatokat, így akár kisebb szabályszegések miatt is kockázati kategóriába sorolhatnak bárkit, akit ezután határozatlan ideig »kockázatként« tartanak nyilván” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ jogásza.
„A nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatban azt kellene a titkosszolgálatoknak megértenie és alkalmaznia, hogy a bármilyen okból látókörükbe került emberekről nem tarthatják vissza korlátlanul és érdemi indokok nélkül a rájuk vonatkozó információkat, mert ez teljesen ellentétes a demokratikus alapjogok gyakorlásával” – fűzte hozzá Nehéz-Posony Kata, ügyvéd.
A Fővárosi Törvényszék ítélete segíthet tisztázni, hogy történt-e titkosszolgálati visszaélés, vagy létezik-e egy olyan adatbázis, amelybe ha valaki egyszer bekerül, határozatlan ideig kockázatnak minősül. A TASZ továbbra is mindent megtesz a nemzetbiztonsági szolgálatok és az állami adatbázisok jogszerű működéséért.
Koczka Istvánt a TASZ megbízása alapján az eljárásban dr. Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviseli.
Fotó: Pivarnyik Balázs/TASZ
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.