
Téves átfejtés miatt keletkezett klórgáz a Fedett Uszodában - próbára bocsátották a két vádlottat
Az uszoda szellőztető rendszerébe bekerülő klórgáz miatt az uszodában tartózkodó 27 személy élete, testi épsége és egészsége közvetlen veszélybe került. Jogerős ítélet született a 2023. novemberi esetben.
A Szombathelyi Járásbíróság 1 év időtartamra próbára bocsátotta azt a két férfit, akikkel szemben a Szombathelyi Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat. Az ügyészség indítványára a bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben állapította meg a vádlottak büntetőjogi felelősségét.
A büntetővégzés tényállásának lényege szerint az I. rendű vádlott tehergépkocsi vezetőként dolgozott, és a munkakörébe tartoztak a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: ADR) hatálya alá tartozó áruk szállításával kapcsolatos feladatok is, míg II. rendű a VASIVÍZ Zrt. alkalmazásában állt fürdőüzemi villanyszerelő munkakörben, de a munkáltatója szóbeli utasítása alapján a veszélyes anyagok átfejtését is rendszeresen végezte. A munkáltatók a vádlottakat – külön-külön - az ADR hatálya alá tartozó áruk szállításával és kezelésével kapcsolatos képzésben részesítette. Az I. rendű vádlottat foglalkoztató kft a VASIVÍZ Zrt.-nek 2016 óta különböző fertőtlenítő vegyszereket szállított. A köztük lévő szerződés alapján a kft. kötelezettségei közé tartozott az áruk fuvareszközökről történő lerakása és a vegyszerek átfejtése is, azonban a kialakult gyakorlat szerint a vegyszerek átfejtésében a VASIVÍZ Zrt. részéről a II. rendű vádlott is részt vett.
2023 novemberében az I. rendű vádlott tehergépkocsival sósavat és Nátrium-hipoklorit oldatot szállított a VASIVÍZ Zrt. által üzemeltetett Fedett Uszoda és Termálfürdő részére. A Fedett Uszoda és Termálfürdő udvarán volt elhelyezve az a két, egyebként 1000 literes tartály, amelyek közül az egyikben sósav, a másikban pedig Nátrium-hipoklorit oldat volt található. Az I. rendű vádlott a tehergépkocsival megállt a két tartály előtt, a sósav átfejtésére használt szállító csövet pedig a II. rendű vádlott - az I. rendű vádlott segítségével – elvitte tartályokhoz, ott azonban a II. rendű vádlott a szállító cső végét nem a sósavas tartályba, hanem a Nátrium-hipoklorit oldatot tartalmazó tartályba helyezte. Ekkor az I. rendű vádlott nem győződött meg arról, hogy a II. rendű vádlott a szállító cső végét a sósavat tartalmazó tartályba helyezte-e, hanem azt elmulasztva visszament a tehergépkocsi rakterében lévő tartályokhoz, majd ezt követően az I. rendű vádlott – a II. rendű vádlott jelzésére – megnyitotta a tehergépkocsin található sósavas tartály csapját és elindította a szivattyút, így megkezdődött a sósav átfejtése a Nátrium-hipoklorit oldatot tartalmazó tartályba. Az átfejtés következtében a sósav és a Nátrium-hipoklorit oldat reakcióba lépett egymással, így maró, mérgező hatású klórgáz keletkezett, amely bekerült az uszoda szellőztető rendszerébe, onnan pedig továbbáramlott az összes uszodai helyiségbe.
A szellőztető rendszerbe bekerülő klórgáz miatt az uszodában tartózkodó 27 személy élete, testi épsége és egészsége közvetlen veszélybe került. Az uszodában tartózkodó sértettek gázok, gőzök, párák által okozott mérgezéses tüneteket szenvedtek el, amelyek nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülésnek minősülnek. A vádlottak is a klórgáz által okozott mérgezéses tüneteket szenvedtek el, amelyek szintén nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülésnek minősülnek. A II. rendű vádlott a baleset bekövetkezését követően mindent megtett a káros következmények enyhítése érdekében, így kihúzta a szállító cső végét a Nátrium-hipoklorit oldatot tartalmazó tartályból, elzárta a tehergépkocsin található sósavas tartály csapját és lekapcsolta a szivattyút, valamint lekapcsolta az uszoda szellőztető rendszerét is.
A vádlottak a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, utasításokat a munkavégzésük során nem tartották be. A baleset tehát a fenti szabályok megszegével közvetlen ok-okozati összefügésben azért következett be, mert a vádlottak nem győződtek meg arról, hogy a sósav átfejtése megfelelő tartályba történik-e.
A Szombathelyi Járásbíróság büntetővégzését az ügyészség, valamint vádlottak és védőik tudomásul vették, a döntés jogerős.
A büntetővégzés tényállásának lényege szerint az I. rendű vádlott tehergépkocsi vezetőként dolgozott, és a munkakörébe tartoztak a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: ADR) hatálya alá tartozó áruk szállításával kapcsolatos feladatok is, míg II. rendű a VASIVÍZ Zrt. alkalmazásában állt fürdőüzemi villanyszerelő munkakörben, de a munkáltatója szóbeli utasítása alapján a veszélyes anyagok átfejtését is rendszeresen végezte. A munkáltatók a vádlottakat – külön-külön - az ADR hatálya alá tartozó áruk szállításával és kezelésével kapcsolatos képzésben részesítette. Az I. rendű vádlottat foglalkoztató kft a VASIVÍZ Zrt.-nek 2016 óta különböző fertőtlenítő vegyszereket szállított. A köztük lévő szerződés alapján a kft. kötelezettségei közé tartozott az áruk fuvareszközökről történő lerakása és a vegyszerek átfejtése is, azonban a kialakult gyakorlat szerint a vegyszerek átfejtésében a VASIVÍZ Zrt. részéről a II. rendű vádlott is részt vett.
2023 novemberében az I. rendű vádlott tehergépkocsival sósavat és Nátrium-hipoklorit oldatot szállított a VASIVÍZ Zrt. által üzemeltetett Fedett Uszoda és Termálfürdő részére. A Fedett Uszoda és Termálfürdő udvarán volt elhelyezve az a két, egyebként 1000 literes tartály, amelyek közül az egyikben sósav, a másikban pedig Nátrium-hipoklorit oldat volt található. Az I. rendű vádlott a tehergépkocsival megállt a két tartály előtt, a sósav átfejtésére használt szállító csövet pedig a II. rendű vádlott - az I. rendű vádlott segítségével – elvitte tartályokhoz, ott azonban a II. rendű vádlott a szállító cső végét nem a sósavas tartályba, hanem a Nátrium-hipoklorit oldatot tartalmazó tartályba helyezte. Ekkor az I. rendű vádlott nem győződött meg arról, hogy a II. rendű vádlott a szállító cső végét a sósavat tartalmazó tartályba helyezte-e, hanem azt elmulasztva visszament a tehergépkocsi rakterében lévő tartályokhoz, majd ezt követően az I. rendű vádlott – a II. rendű vádlott jelzésére – megnyitotta a tehergépkocsin található sósavas tartály csapját és elindította a szivattyút, így megkezdődött a sósav átfejtése a Nátrium-hipoklorit oldatot tartalmazó tartályba. Az átfejtés következtében a sósav és a Nátrium-hipoklorit oldat reakcióba lépett egymással, így maró, mérgező hatású klórgáz keletkezett, amely bekerült az uszoda szellőztető rendszerébe, onnan pedig továbbáramlott az összes uszodai helyiségbe.
A szellőztető rendszerbe bekerülő klórgáz miatt az uszodában tartózkodó 27 személy élete, testi épsége és egészsége közvetlen veszélybe került. Az uszodában tartózkodó sértettek gázok, gőzök, párák által okozott mérgezéses tüneteket szenvedtek el, amelyek nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülésnek minősülnek. A vádlottak is a klórgáz által okozott mérgezéses tüneteket szenvedtek el, amelyek szintén nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülésnek minősülnek. A II. rendű vádlott a baleset bekövetkezését követően mindent megtett a káros következmények enyhítése érdekében, így kihúzta a szállító cső végét a Nátrium-hipoklorit oldatot tartalmazó tartályból, elzárta a tehergépkocsin található sósavas tartály csapját és lekapcsolta a szivattyút, valamint lekapcsolta az uszoda szellőztető rendszerét is.
A vádlottak a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, utasításokat a munkavégzésük során nem tartották be. A baleset tehát a fenti szabályok megszegével közvetlen ok-okozati összefügésben azért következett be, mert a vádlottak nem győződtek meg arról, hogy a sósav átfejtése megfelelő tartályba történik-e.
A Szombathelyi Járásbíróság büntetővégzését az ügyészség, valamint vádlottak és védőik tudomásul vették, a döntés jogerős.
(Fotó: Tánczos Mihály)

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.