Új szabályok, élhetőbb lakókörnyezet Szombathelyen
Házak egymás szoros közelségében, zsebkendőnyi telken felhúzott többlakásos társasházak, kevés parkoló, zsúfoltság – általános kép a szombathelyi lakóparkokban. Az építési vállalkozó érdeke nyilván az, hogy a rendelkezésére álló területet minél jobban kihasználja, és a lehető legtöbb eladható ingatlant létesítse rajta. A városvezetés szándéka ugyanakkor az, hogy élhetők maradjanak ezek a területek, a családoknak legyen elég személyes tere, életminőségük ne romoljon.
– Ez a két érdek áll egymással szemben. A politikai akarat egyértelműen az, hogy megfelelő lakókörnyezetet biztosítsunk a szombathelyieknek, éppen ezért különböző szakmai módosításokkal próbáljuk megőrizni a város családi házas övezeteiben a kertvárosi jelleget. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy ide is gyakran társasházak épülnek, pedig ezek a területek nem erre lettek kitalálva, tervezve – mondta el kérdésünkre Németh Ákos, fenntartható fejlődésért felelős tanácsnok.
2016-ban döntött a Közgyűlés a településrendezési eszközök teljes körű felülvizsgálatáról. Kikérték az államigazgatási szervek, szomszédos önkormányzatok, partnerségi résztvevők véleményét, valamint lakossági fórumot is tartottak. Az elfogadás folyamata lezárult, március 5-én életbe lép a rendelet, ami szigorúbb beépítési szabályokat ír elő.
Több parkoló, szellősebb tér
– A kertvárosias lakóterületek kivételével eddig másfél parkolót kellett építeni egy lakás mellé, a jövőben már mindenhol kettőt kell. Aki Szombathelyen él és közlekedik, pontosan tudja, hogy most már a családi házas övezetekben is végig az utcán parkolnak az autók, mert nincs lehetőség a telken valamennyi gépkocsi elhelyezésére. A jövőben, aki társasházat akar építeni, annak meg kell oldania a lakásonkénti két parkolót a saját telkén belül – hívta fel a figyelmet Németh Ákos. A hatnál több lakást tartalmazó épület esetében az autók 30 százalékát magában az építményben – tehát garázsokban – kell elhelyezni. A rendelet meghatározza, hogy a különböző nagyságú telkeken legfeljebb hány lakás építhető. Kertvárosi övezetben 1200 m2 alatti telken egy lakóépületben legfeljebb két, 1200–1800 m2 közötti telken három, 1800–2400 m2 telken négy, 2400 m2 fölött három lakóépületben öt lakás alakítható ki. Ha az építési telek belvárosi – kisvárosias – utcában épületbontás révén jön létre, ott legfeljebb az elbontotthoz képest hárommal több lakás kaphat helyet. Tíz méternél keskenyebb telek nem építhető be, 18 méternél, illetve 16 méternél keskenyebb telek nem alakítható ki.
A rendelet foglalkozik a melléképítményekkel, az ipari területen elhelyezhető szolgálati lakásokkal, az állattartó telepekkel, a megújuló energia hasznosításának céljára szolgáló övezetekkel, valamint a 11-es Huszár úti laktanyával. Bár utóbbi beépítése távoli terv csupán, előírás többek között, hogy meghatározott nagyságú összefüggő zöldfelületet kell létesíteni, kereskedelmi, sport- és gazdasági rendeltetésű egység nem alakítható ki, a gépjárművek elhelyezése terem- vagy mélygarázsban oldható meg, kerítést építeni nem lehet.
Tiszta helyzet a lakóparkokban
A rendelet kitér arra is, hogy az új utak és közművek kiépítése – megállapodás hiányában – a terület tulajdonosának feladata, annak költségeit is köteles viselni. Ezzel a magánkézben lévő lakóparki területeken tapasztalt visszásságokat szeretné az önkormányzat megelőzni.
– Ismerjük Szombathelyen a lakóparkok történetét, egyik sem sikertörténet. Megépülnek a lakások, a közművekkel viszont sok a probléma. A vállalkozó eltűnik, lejár a szerződése, a lakók pedig hoppon maradnak. Joggal érzik úgy, hogy ők megfizették a rájuk eső részt, mégsem kapták meg a beígért szolgáltatást. Akkor jönnek hozzánk, és az önkormányzatnak kell helytállnia. Ennek a rossz gyakorlatnak szeretnénk véget vetni – fogalmazott Németh Ákos.
A településrendezési terv alakítása 2021-ben generális felülvizsgálattal folytatódik. Ebben az egyes lakóövezeteket további alövezetekre bontják, hogy az adott hely beépíthetőségét még inkább odaillő módon szabályozhassák.
kzs
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.