Vadak a városban: fogynak az élőhelyek
Egyre többször fordul elő Európa-szerte és Szombathelyen is, hogy a vadak bejönnek a városba. Legutóbb a Csónakázó-tónál kapott lencsevégre valaki egy vaddisznót. De már hódokról, őzekről és rókákról is érkezett bejelentés az önkormányzathoz, vagy tettek ki képeket a közösségi oldalakra. A problémáról az áprilisi közgyűlésen is szó esett, a város a megoldást keresi, ezért kerekasztal-beszélgetésre hívták össze a környékbeli hat vadásztársaság, a rendőrség, a kormányhivatal képviselőjét és a tájegységi fővadászt.
Urbanizálódó állatok
Dr. Nemény András polgármester úgy fogalmazott, a jogszerűség betartásával, a partnerekkel közösen szeretnék a lakosságot megnyugtatni, és mindenki számára eredményes megoldást találni.
Dr. László Győző alpolgármester gyakorló vadászként elmondta: „persze fő az óvatosság, de félniük nem kell az embereknek, hiszen a vadon élő állatok jobban félnek az emberektől, mint fordítva. Szélsőséges eseteket kivéve a vad, amikor megérzi az ember jelenlétét, akkor inkább ő távozik, és kerüli a bármilyen fajta konfrontációt. Ettől függetlenül ez egy fontos probléma. A vadállomány élőhelyének visszaszorulásával egyre inkább urbanizálódik. Jellemzően a patakmedreken vagy beépítetlen területeken keresztül bejönnek főleg a peremkerületi részekbe, sajnos már a belvárosban is találkozunk velük. Megpróbálunk olyan megoldást kidolgozni, hogy ezek az állatok tényleg az erdőn-mezőn maradjanak, mert a város nem a természetes élőhelyük, és valóban lehetnek ebből problémák, szeretnénk erre megoldást találni. Jogszabályi lehetőség lenne akár drasztikus beavatkozásra, de el kell mondani, hogy az éremnek két oldala van. Míg a lakosság egyik fele ezt szeretné, a másik fele pedig az állatok védelmében emel szót. Mindenki számára elfogadható eredményre törekszünk.”
A vasi megyeszékhely lakói láttak már a Berzsenyi téren átkocogó vadmalacot, vagy a kórház környékén rohangáló őzbakot. De olyan esetekről is érkezett bejelentés, hogy kerteket túrtak fel vagy legeltek le a vadak. Leginkább a peremkerületek érintettek: a Csónakázó-tó, az Emlékmű, a Kárpáti Kelemen utca felső szakasza, a Jáki temető környéke.
Büfé a kiskertben
Európa-szerte tapasztalható jelenség, hogy a vadon élő állatok a városban keresnek táplálékot, vizet. Erről számos példát sorolt fel a fórum résztvevőinek Turay András, tájegységi fővadász. Az élőhelyek beszűkülése miatt jönnek be a településekre a vadak. Az elmúlt 30 évben a lakott területek nagysága 17 %-kal növekedett. Az erdőgazdálkodók 10-12 évig kerítéssel védik a friss telepítéseiket, a gazdák pedig mezőgazdasági ültetvényeiket kerítik be. A megyében van olyan térség, amelynek 40 %-át bekerítették. A nagyvadállomány mennyisége nem nőtt, mégis sokkal többnek tűnik a számuk, elsősorban azért, mert beszűkült a területük. Az aszályos időszakban az öntözött belterületek egész éven át táplálkozási lehetőséget biztosítanak az állatok számára. Egy-egy elhanyagolt kiskert ideális búvóhely lehet. Az illegális hulladéklerakó vagy a helytelen háziállattartás főleg a rókákat vonzza. A városszéli területeken kisebb vadászati nyomás miatt is nőhet az állomány. A fővadász olyan példát is hozott, mikor valaki etetéssel a közelbe szoktatta a vadat azért, hogy a hétvégére hazatérő unokája láthassa. Aztán, mikor már több vaddisznó jött, és kárt is okoztak, akkor a vesztüket akarta az, aki maga csalogatta oda az állatokat.
Fontos tudni, hogy a város nem vadászterület. A fegyverhasználatra ugyan szigorú szabályok szerint bizonyos esetekben adhat névre és helyszínre szóló engedélyt a rendőrség, de nem ez az elsődleges cél. – hangzott el a fórumon.
Több javaslat is született a betévedő vadak befogására, és arra, hogy miként csökkenthető a belterületre kerülő vadon élő állatok száma. Az élvefogó csapdák biztonságos működtetésére megfelelő helyszín és szakértelem szükséges. Mindezeket a hivatal megvizsgálja. Felmerült, hogy a lakosság maga is sokat tud segíteni a probléma csökkentése érdekében például megfelelő hulladék-, zöldhulladék-kezeléssel, és azzal, hogy nem etetik a vadat. A tájékoztatásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Mi a teendő, ha valaki belterületen vadat lát, kinek kell ilyenkor szólni, mi az eljárás menete. Az önkormányzat körbejárja a felvetett javaslatokat és kérdéseket, és ha körvonalazódni látszik a megoldás, akkor újabb egyeztető fórumot hívnak össze – tudtuk meg dr. Károlyi Ákos jegyzőtől.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.