Karneválszínház: valódi, hamisítatlan porhintés
A tavaly tavasszal Szombathelyen elhunyt Törőcsik Marihoz szoros szálak fűzték Hernádi Judit Jászai-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Klubjának örökös tagját. 1992-ben csatlakozott a Törőcsik Mari vezette Művész Színházhoz, ami, sajnálatosan, csak rövid ideig működhetett. 1994-től a szolnoki színházban hosszú évekig közös volt az öltözőjük. „Sokszor eszembe jut Mari, ma is gondoltam rá. Meg arra, hogy milyen az élet, a sors. Egyáltalán, hogy ő volt. Hatalmas ívet futott be az élete folyamán. Most meg már, sajnos, nincs itt közöttünk. Hiányzik. És nem csak ő. Mindig szívesen hallgattam a történeteit. Figyelmes volt, s remek partner!”
Közismert Hernádi Judit szimpátiája a 2008-ban Jordán Tamás alapította Weöres Sándor Színházunk iránt. „Bár csak az Orlai Produkciós Iroda vendégprodukcióiban szerepeltem ott, de amikor Budapestre hozták egy-egy előadásukat, azokat megnéztem. Igen élveztem őket. Jordán Tamással pedig, akivel együtt is játszottunk a budapesti Rózsavölgyi Szalonban, akkora barátságba kerültünk! Azt hiszem, nem bánja, hogyha büszkélkedem vele, hogy időnként föl szokott hívni telefonon. Olykor pedig én hívom, mert érdekel, mi van vele. De, hogy ő hív föl, s megosztja velem néhány gondolatát, amikor úgy érzi, hogy szüksége van rá: erre tényleg rettenetesen büszke vagyok!” Megemlítjük, hogy Jordán Tamás a WSSZ (első) örökös tagja lett. Erre ő: „Ezt viszont nem tudtam. De jó! Nagyon örülök. Fölhívom, és gratulálok neki.”
Mielőtt az idei szombathelyi vendégszerepléséről kérnénk tőle ízelítőt, fölelevenítjük azt a 2015-ös „savariás” nyarat, amikor az ő főszereplésével nálunk volt (a Megyeháza udvarán) a bemutatója a Mindent Éváról című Orlai produkciónak. „Élvezetes volt az egész, s még pluszban különös hangulatot adott neki az, hogy ott volt a premier. Aztán jól beérett az előadás, vagy százszor játszottuk.” A Vidor Fesztiválon Éva megformálásáért megkapta a – legjobb női alakításért járó – Colombina-díjat. „Ugyan én voltam a főszereplő, de a díjjal valójában az egész társulatot elismerték. Mert hiszen csapat nélkül nem lehet játszani. Lehet az ember bármilyen jó, ’karikára játszhatja magát’ (mosolyog a hangja; szp), hogyha nincsen mellette senki, aki veszi ezt és ad hozzá alapot. Akkor ez nem sikerülhet.”
Ezúttal a Valódi hamisítvány című vígjátékban vendégeskedik a karneválszínházunkban. Öt alkalommal mutatják be partnerével, Kern Andrással. A fantasztikus páros jutalomjátékának örülhetünk majd. Mondhatni félszavakból is megértik egymást. „Igen élvezetes vele játszani. Most, így ’öreg’ korunkra, már több színdarabban is partnerek voltunk, vagyunk. Újból. Régebben, egészen fiatalon játszottunk együtt a Vígszínházban. Jókora időszak maradt ki a közös játékból. Remekül megtaláljuk egymással a hangot. Ebben a darabban mondjuk egyikünk sem olyan szerepet játszik, amit úgy rögtön elvárnak. A történet egyébként valódi alapokon nyugszik, létező dolgokról szól. Kern András figurája korábban a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum igazgatója volt, aki most művészettörténész. A nő munkanélküli pincérnő, turkálásból, s időnként felszolgálásból él. Talál tárgyakat, megpróbálja azokat itt-ott eladni. Jackson Pollock (1912-1956, amerikai festőművész; műveit a festék csurgatásával, fröcskölésével és kaparásával hozta létre – Wikipédia) egyik alkotásáról van szó, amit esetleg a nő talált. Ezt viszi el ellenőriztetni. Egy igazi Pollock-festmény nagyon sokat ér. Hogy ez eredeti vagy hamisítvány-e? Erről (is) szól a színdarab.”
Hernádi Judit arra a felvetésre, hogy sokunk szerint már régen Kossuth-díjasnak kellene lennie, így reagál: „De hát azt oda is kellene adni”. Arra a szintén a szívünkből jövő elismerésünkre, hogy ő példa, igazodási pont is, mert bizonyos dolgokat helyettünk – meg értünk – mond ki, ekként felel: „Köszönöm”. S hogy őt mi viszi napról-napra előre? Mi ad számára örömforrást? „A gyermekem. S az, hogy teszem a dolgomat. Jólesik, hogy ezt tudom csinálni. Azt látni, hogy néha másoknak is örömet okoz. Ez jó. Hálás vagyok érte.”
Szenkovits Péter
Fotó: Orlai Produkciós Iroda
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.