Vas Megyei Prima Díj 2020:bemutatjuk a jelölteket

Magyar Irodalom: Pődör György

Pődör György tősgyökeres vasi: Vasszilvágyon született, több évtizeden át Szombathelyen élt, jelenleg Vasszécsenyben alkot, tevékenykedik. Tanulmányait a budapesti és a veszprémi egyetemeken végezte, mérnök-tanár, minőségügyi szakmérnök. A Savaria Szakközépiskola tanáraként és igazgatójaként elismert pedagóguspályát futott be. Számtalan szakmai publikációja jelent meg a közlekedésgépészeti oktatás terén.
Egyedi, gyakran ironikus hangvételű verseivel vált ismertté. Szonettjeiben ötvözi a mérnöki precizitást és a gyűjtőutakon 50 év alatt megszerzett tudását az ásványokról, kristályokról. Nem csak ír, szerkeszt is: a Vasvirág Irodalmi Kör alapítója, rovatvezetője a budapesti Hetek irodalmi periodikának, és egyik elindítója annak a gyermekirodalom-pályázatnak, amely több évtizede fogja össze az általános- és középiskolás alkotókat. A Magyar Nemzeti Írószövetség tagja, önkormányzati képviselőként a helyi kulturális bizottság elnöke.
24 helyi és országos antológiában olvashatók versei. Ezek közül legbüszkébb talán a szombathelyi SOR-ra, melyet a 70-es évek elején adtak ki. Az Otthon sziluettje antológiában gyönyörű versekkel állít emléket szüleinek, szülőfalujának, melynek díszpolgára.
Nyolc önálló verseskötete jelent meg eddig, de tervei közt szerepelnek továbbiak. A Szétmosott írásjelek egyfajta összegző visszatekintés a múltra. A Tizenkét drágakő legendája pedig az országosan is ismert ásványgyűjtő tudásával vezeti be az olvasókat a drágakövek titokzatos világába. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, köztük Pro Ferrovia díjjal a vasúti szakma irodalmi népszerűsítése és a szakmai publikációi kapcsán. Néhány éve megkapta a Magyar Kultúra Lovagja elismerést. Vas megyéhez, a vasi tájhoz erősen kötődik, szülőföldje ez, melyhez nemcsak verseivel, de tartalmas életpályával is hű maradt.
 

Magyar Színház és Filmművészet: Pesti Arnold

Pesti Arnold tanár, a celldömölki Soltis Lajos Színház tagja, ízig-vérig színházi ember: nemcsak nagy tehetséggel műveli a színészetet, de szervezi és formálja is a színházat, amely lételeme. Ez a második otthona, amely már 10 évesen befogadta és szárnyai alá vette – ekkor kezdte meg színházi tanulmányait a Soltis Színház gyerekstúdiójában, és ma, 18 év elteltével ő a színházat működtető művelődési egyesület alelnöke, valamint a társulat vezetője. Aktív szerepet vállal saját színháza gyerek- és ifjúsági stúdiójában, színiiskolájában, ahol a mesterség alapjaival ismerteti meg a gyerekeket és a fiatalokat. Részt vett egy nevelőotthonban élő gyerekeknek szánt színházi nevelési program kidolgozásában, ekkor fordult érdeklődése a pedagógia felé. Így lett a tanítás a másik hivatása: történelmet, testnevelést és drámapedagógiát oktat a celldömölki általános iskolában.
A színházban és az iskolában is ugyanaz motiválja: a kíváncsiság felkeltése, a tudás iránti vágy átadása, a nevelés, a képességfejlesztés és az állandó megújulás, amelyek révén nap mint nap megélheti, hogy hatással lehet a közösségre. Tehetséges és érzékeny színész, akiben megvan az alázat és elszántság, a nyitottság és a játékosság – ez teszi olyan emlékezetessé rendkívül nagy távolságokat bejáró, nemegyszer szakmai elismerést, díjakat hozó színpadi alakításait – a Vaknyugat Coleman Connorjától a Szentivánéji álom Oberonján – Theseusán át a Liliomfi címszerepéig. Ezzel együtt határozottság, komolyság, jó szervezőkészség és higgadtság jellemzi, amely alkalmassá teszi a társulat vezetésére. 
A Soltis Lajos Színház az alternatív színházi szcéna megkerülhetetlen, fesztiváldíjakkal honorált  szereplője. Ennek a sokszínű, eleven szervezetnek a fenntartásában nagy szerepe van Pesti Arnoldnak, aki a legjobb szakemberektől tanult, és az elmúlt 18 évben maga is a legjobb színházi emberek nyomdokaiba lépett. 
 

Magyar Képzőművészet: Trifusz Péter

Trifusz Péter 1974-ben Szentgotthárdon született. A kőszegi gimnáziumi évek alatt kezdett el fotózni és rajzolni. Tagja volt a szombathelyi Derkovits Képzőművészeti Szabadiskolának. A velemi Népművészeti Népfőiskolán fafaragást tanult, Szombathelyen tanítói, Kaposváron rajztanári oklevelet szerzett, ezután a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média szakirányán diplomázott.
1997-től Kőszegen egy általános, majd két középiskolában tanított rajzot, művészettörténetet, médiaismeretet, reklámgrafikát. A Jurisich Miklós Gimnáziumban rajzszakkört, fotókört és médiafakultációt vezetett. Diákjai tanulmányi versenyeken, pályázatokon és kiállításokon is eredményesen szerepeltek.
1999 óta a Kőszegi Várszínház állandó grafikusa, arculattervezője. A várszínház szlogenje szintén tőle származik, de több előadáshoz tervezett már díszletet is. Művészi plakátjait a karcos humor, minőségi és – gyakran kézműves elemekkel operáló – egyedi vizuális megoldások jellemzik.
2014-től a Szombathelyi Mesebolt Bábszínház grafikusa, ahol a plakátok tervezése mellett bábokat, díszletet és jelmezt is tervez.
Kőszeg kulturális életében is folyamatosan jelen van. Számos helyi vonatkozású könyv tervezője, fotósa. Több kőszegi egyesület arculatát készítette el ingyenesen, támogatásként. Megannyi képzőművészeti kiállításon működött közre kurátorként, rendezőként, s tartott emlékezetes megnyitóbeszédeket.
Zenekarával, a Cirákulum együttessel rendszeresen fellépnek Kőszegen, a megyében, de Németországban és Ausztriában is több ízben koncerteztek már. 2012-ben Kőszeg Város kitüntető oklevelét kapta kulturális és művészeti tevékenységért.
Trifusz Péter sokoldalú alkotó, művészeti „multiinstrumentalista”.
Képzőművészként jó néhány önálló és csoportos tárlaton szerepelt, országhatáron innen és túl. Munkáinak központi fogalmai a test, kép, rend és a hiány. Egyik legfőbb múzsája az univerzum rendjét követő TERMÉSZET, melynek közelsége vonzotta a Kőszeghez közeli kis faluba, Cákra, ahol jelenleg feleségével él a zsongó világtól némileg elvonulva, megteremtve az ihletett környezetet.
 

Magyar Tudomány: dr. Kovács Zoltán

Dr. Kovács Zoltán, Celldömölk-Alsóság háziorvosa 1960-ban született Ungváron. Érettségi után az Ungvári Állami Egyetem Orvostudományi Karára nyert felvételt, ahol 1984-ben általános orvosdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt éjszakai műszakban ápolóként dolgozott. 1987-ig Salánk község körzeti orvosa volt, majd három évig intenzív terápiás orvosként szolgált az uszinszki mentőknél, az északi sarkkör közelében. 1991-től 2002-ig Vönöck háziorvosaként dolgozott, közben a Semmelweis Egyetemen háziorvosi szakképesítést szerzett. 2003-tól napjainkig Celldömölk alsósági városrészének háziorvosai feladatait látja el, emellett a központi orvosi ügyelet szervezése is az ő dolga. Mentorként részt vesz a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rezidenseinek képzésében.
Nagyszerű, lelkiismeretes orvos, munkáját a betegek teljes megelégedésére végzi a nap 24 órájában. Gyerekkorában három hetet feküdt fertőző osztályon, az ápolók és orvosok tenni akarása, gyógyulásért folytatott küzdelme inspirálta arra, hogy maga is orvos legyen. Választását sosem bánta meg, emlékszik minden megmentett életre, a negatív élményekből pedig igyekszik tanulni. Igazi háziorvos, aki példa lehet bárki számára. Humánus ember, fáradhatatlan és elhivatott, betegeiért mindent megtesz. Vallja: szakmája attól szép, hogy visszaadhatja az ember legféltettebb kincsét, az egészségét. 
Orvosi hivatása mellett részt vesz Celldömölk Város Önkormányzatának vezetésében, mint választott képviselő.

Magyar Oktatás és Köznevelés: Földesiné Németh Csilla
 

Földesiné Németh Csilla 1961-ben Szombathelyen született. Egy kis Vas megyei faluban nevelkedett, ahol példaként látta, hogy az ott tanító házaspár nemcsak oktatta a gyermekeket, hanem a település életének meghatározó szereplői is voltak. Elhatározta: olyan pedagógus szeretne lenni, aki aktívan tesz a közösségért is. A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium után a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola matematika-testnevelés szakán szerzett diplomát 1983-ban. Kőszegen, a Béri Balog Ádám Általános iskolában helyezkedett el, ahol a mai napig tanít. 1993-ban elvégezte a számítástechnnika szakot. Szakmai tudásának bővítése érdekében a testnevelés és sport területén lányok számára is vonzó szabadidős tevékenységet keresett. Ez lett a jazz-balett. Korábban Szombathelyen egy tánccsoport tagjaként sajátította el az alapokat, versenyeken vett részt. 1996-ban elvégezte a Testnevelési Egyetem aerobicedzői kurzusát, majd többek között modern táncoktatói képesítést is szerzett.
Megtapasztalta, hogy a tánc, a mozgás öröme mellett segíti a személyiségfejlődést, a koncentrációt, a helyes testtartást, a tanulási nehézségek leküzdését. Ezért hozta létre 1990-ben a Dance Jam tánccsoportot, ahol kezdetben egy csoportban 8-10 tanuló ismerkedett a tánc alapjaival. Mára 8 csoport működik felmenő rendszerben, melyekben óvodás, általános iskolás gyermekek és középiskolás tanulók egyaránt megtalálják a helyüket. Szerepléseikkel színesítik iskolájuk és a város rendezvényeit. A profi kategóriában versenyeznek, számtalan megyei, országos és Európa-bajnoki címmel és dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek.
Földesiné Németh Csilla nem csupán tanítja a táncot. Koreográfus, ruhatervező, a zenei anyag összeállítója. Hosszú éveken keresztül a táncosok ruháit is saját kezűleg varrta.
Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Kimagasló színvonalú oktató-nevelő munkásságáért 2009-ben miniszteri elismerő oklevelet, 2017-ben a Látványtáncok koszorús mestere díjat vehetett át.
Földesiné Németh Csilla 2020-ban elnyerte a Táncpedagógusok Országos Szövetsége nívódíját.

Magyar Építészet és Építőművészet: Balogh Péter
 

Balogh Péter a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Építészmérnöki diplomáját 1965-ben szerezte meg a Budapesti Építőipari és Közlekedési Mérnöki Egyetem Építészettörténeti Tanszékén.
Először a kivitelezésben dolgozott a Vas megyei építőipari vállalatnál. Ebben az időszakban épült közreműködésével Körmenden a Városi Tanács épülete, Molnaszecsődön a laktanya, Szentgotthárdon a Hármashatár étterem, Szombathelyen az Élelmiszeripari Gépgyár, a Pamutipar fonodája. Vezetésével készült el a Rohonci úton az akkor újdonságnak számító francia alagútzsaluzatos technológiával 263 lakás. Irányítója volt a Vasép ipariháttér-fejlesztésének a Söptei úton.
1984-ben a Töváll főmérnöke volt. A cég építette Jákon a fonodát, Sopronban a fedett uszodát.
1985 és 2004 között Szombathely városánál dolgozott, mint beruházási irodavezető-főmérnök. Közreműködésével épült fel 300 lakás, 6 tornaterem, az oladi óvoda, valamint az oladi művelődési központ és az iskolák. Felújítottak a volt huszárlaktanya területén 240 lakást, több iskolát és az Ernuszt-kastélyt. Műemlékké nyilváníttatta az oladi Ernuszt-kriptát. Figyelmet fordított a köztéri szobrok restaurálására, és gondja volt arra, hogy az emléktáblák művészi színvonalon készüljenek. Felelőse volt a Szentháromság-szobor visszahelyezésének.
Több ízben tanított munka mellett, tagja volt a megyei műemléki albizottságnak és a honismereti egyesületnek, egyik alapítója a budapesti Kós Károly Körnek. A Szombathelyi Református Gyülekezet presbitere, az Őrségi Református Egyházmegye főgondnoka.
Alapító tagja és 1998 óta elnöke a Rumi Rajki Műpártoló Körnek. Megszervezte a Szent István-szobor felállítását, a Kürtös-szobor restaurálását, Gothard Jenő szobrának bronzba öntését, a Harcosok szobrainak visszahelyezését. Kezdeményezte több neves szombathelyi személyiség sírjának rendbetételét. Emléktáblát állíttatott – mások mellett – Nagy Károly frank uralkodó szombathelyi látogatásának.
Sikerült megmentenie Rumi Rajki István és Rauscher Miksa hagyatékát. Számos dokumentumot ajándékozott a levéltárnak. Több mint 150 publikációt jegyez. Írásai megjelentek a Vasi Szemlében, a Vasi Építész folyóiratban és az egyházi újságban.

Magyar Sajtó: Nagy Ildikó

Nagy Ildikó a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán, írott sajtó szakirányon szerezte  diplomáját. A megyei napilapnál 2000 júniusa óta dolgozik. Munkáját a gazdasági
rovatban kezdte, főként mezőgazdasági témájú cikkeket írt. Mellette az akkor induló Vasárnap Reggelbe készített portrékat, riportokat, tudósításokat, később – napilapos teendői mellett – a vasárnapi újság megyei oldalait szerkesztette.
Az oknyomozás, tényfeltárás sem áll messze tőle, számos ilyen jellegű, országos érdeklődésre is számot tartó írást jegyzett.

Szinte a kezdetektől, a 2000-es évek elejétől ő koordinálja a kiadó Sajtó és tanulás, közismert elnevezéssel a Séta médiapedagógiai programját, amelyben évente két turnusban nyolc-kilenc Vas megyei középiskola diákjai ismerkednek a lapkészítéssel, az ő írásaikat is gondozza.

Segíti a Vas Népe hagyományos karitatív akcióit: 2016 karácsonyán koordinálásával több mint 8 millió forintot adtak össze a lap olvasói az édesanyját közlekedési balesetben elveszített, sérült kisfiú, Novák Donát és édesapja, Tamás
részére. De ő írt először (2014-ben) a mára az ország kedvencévé vált szombathelyi kisfiúról, Erdélyi Rolikáról is.

2011-ben lett a Vas Népe szerkesztője, 2017 októberétől a lap főszerkesztő-helyettese.

Munkáját kollégái 2007-ben Nívódíjjal ismerték el. 2013-ban a szervezetet segítő munkájáért a Vöröskeresztes tevékenységért kitüntetés bronz fokozatát kapta, ugyanebben az évben az intaházi intézetről szóló riportjáért az országban
másodikként vehette át a Nyitnikék – Magyar Antistigma Kezdeményezés díját.

2014-ben a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sajtó Nívódiját kapta.

Magyar Sport: Márkus Erzsébet

Márkus Erzsébet 1969-ben Sopronban született, 1986-ban Körmenden kezdte a súlyemelést, majd a Haladás VSE lett az egyesülete. Aktív sportolói pályafutása során összesen 27 érmet nyert világ- és Európa-bajnokságokon. 2000-ben a Sydney-i olimpián megszerezte a magyar női súlyemelés első összetett ezüstérmét, csak testsúllyal szorult a dobogó második fokára. Szakításban világcsúcsot ért el, összetettben országos csúcsot javított. Az olimpiai ezüstmedál, a plüsskenguru és a magyar nemzeti színekben pompázó melegítő kiemelt helyet kapott vitrinjében. Kilencszeres magyar bajnok, 1993-ban, ‘99-ben és 2000-ben az év súlyemelőjének választották Magyarországon. 2000-ben az év női sportolója szavazáson a harmadik helyen végzett.

Versenyzői karrierje befejezése után 2001-től a HVSE Súlyemelő szakosztályának edzője, ugyanebben az évben nemzetközi első osztályú versenybírói minősítést is szerzett. A Magyar Súlyemelő Szövetség 2006-ban az év edzőjének választotta. Tanítványai több mint 70 alkalommal szereztek magyar bajnoki címet korosztályos és felnőtt országos bajnokságokon.
 
A versenyzőként hétszeres Európa- és egyszeres világbajnok Márkus Erzsébet tanítványai – Boros Viktória, Gyűrűs Barbara, Polgár Mirjam és Molnár Alexandra – nemcsak hazai porondon remekelnek, de nemzetközi színtéren is kiemelkedő eredményeket értek már el.

Márkus Erzsébet több éven át a Magyar Súlyemelő Szövetség elnökségi tagja volt, a Haladás VSE elnökségének jelenleg is tagja. Lassan tíz éve a Vas Megyei Súlyemelő Szövetség Főtitkára, a Tóth Géza Emlékverseny szervezésének meghatározó egyénisége. 
 

Magyar Népművészet és Közművelődés: Harasztovics Róbert 
 

Harasztovics Róbert fafaragó Ostffyasszonyfán él, itt rendezte be saját műhelyét is. Féltve őrzi nagyapja és édesapja régi eszközeit, amelyeket kisgyerekkorában még ő is gyakorta kézbe vett – így tanulta meg a különböző fogásokat, és a hagyományos kézi szerszámok használatát. Legnagyobb hatású mesterének a celldömölki Németh Gyulát tekinti – az ő szakkörében sajátította el a fafaragás különböző technikáit. 10 évesen csatlakozott a Velemi Népművészeti Egyesülethez, ahol tapasztalt, öreg mesterekkel dolgozhatott együtt: itta minden szavukat, figyelte mozdulataikat. Most, felnőtt fejjel, egyre fontosabbnak érzi, hogy a népi kézművességet minél több emberrel megismertesse, megszerettesse. Ezért szívesen tart foglalkozásokat óvodás, iskolás csoportoknak. Az egyesület gyermektáboraiban 15 éven át oktatta a fafaragást. 
Mostanában még több időt tölt saját műhelyében, ahol a mai kor igényeinek megfelelő, de hagyományokon alapuló bútorokat, berendezési tárgyakat és egyéb faragásokat készít. 20 éve különleges foglalatosságot talált: mézeskalács-ütőformákat kezdett készíteni. Kiváló térlátásra, technikai felkészültségre és speciális szerszámokra van szüksége, hogy a sok apró mintát negatívban kifaragja – e téren ma már a legjobbak között tartják számon. Múzeumok rendelnek tőle műtárgymásolatokat, de saját tervezésű formákat is készít. 

Munkái számos kiállításon szerepeltek, tevékenységét rangos díjakkal ismerték el. 20 éves korában megkapta A Népművészet Ifjú Mestere, majd a Népi Iparművész címet is. Ütőfái és egyéb faragásai nagy részét a Népi Iparművészeti Tanács Bíráló Bizottsága a legmagasabb kategóriába sorolta. 

Hivatásában és életében is a nagyapjától örökölt iránymutatást tartja szem előtt: „Lehetetlen nincs, csak tehetetlen!”

Magyar Zeneművészet: Kalló Zsolt 
 

Kalló Zsolt Liszt Ferenc-díjas hegedűművész Győrben született, 6 évesen kezdett hegedűt tanulni. A zene azóta a mindennapjai része – hegedűművész diplomáját a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte. Már tanulmányai alatt hallgatója volt a salzburgi Mozarteumnak, és tagja a Camerata Academicának, mellyel a világ számos rangos koncerttermében fellépett. A Sonora Hungarica kamarazenekar és a Dohnányi Ernő szimfonikus zenekar koncertmestereként kezdte pályáját, miközben több kamarazenekarban is játszott. 1992-től a Capella Savaria koncertmestere, 21 éve pedig művészeti vezetője, valamint a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola tanára. 

30 éve foglalkozik barokkhegedüléssel. A Capella Savaria vezetőjeként, az Authentic Quartett és a Trió Antiqua alapítójaként számos koncert és CD-felvétel tükrözi a historikus előadásmód iránti elhivatottságát. Olyan barokk és klasszikus zeneszerzők műveit is játszotta, akiknek nevével ritkán találkozunk. Eddig ismeretlen hegedűversenyeket, a vonósnégyes-irodalom ritkaságait is hallhatta tőle a közönség. Meggyőződése, hogy a historikus hangszeren elsajátított játékstílus ismerete előnyére válik egy modern hegedűsnek is.

Kalló Zsolt hangversenyezett Európa szinte valamennyi országában, de hallhatták játékát Japántól Amerikáig a világ számtalan pontján.  

Szólistaként fellépett a Concerto Budapest, a Dohnányi, a Győri, a Szombathelyi, a Pannon és a Duna Szimfonikusokkal, valamint különböző kamarazenekarokkal.
Számos rangos nemzetközi fesztivál meghívott művésze. 2005-től a Széchenyi István Egyetem Művészeti karának tanára. Számos kurzust tart az országban, emellett országos versenyek meghívott zsűrije. 2010-ben Doktori fokozatot kapott, két éve habilitált, 2020-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. Felesége fuvolaművész, mindhárom gyermeke játszik valamilyen hangszeren, hiszen, mint vallja: a zene érzékenyebbé tesz, az emberi lelket finomítja.

IFJÚSÁGI PRIMA MEGYEI KÜLÖNDÍJ

Seregély Gyöngyi:

Seregély Gyöngyi 23 éves karatéka Sárváron született. Répcelakon végezte az általános iskolát, Szombathelyre járt középiskolába, jelenleg az ELTE Savaria Egyetemi Központ sport- és rekreációszervezés szakos hallgatója.
Tíz éve kezdett karatézni a Répcelaki Rakurai Karate Egyesületben dr. Bogdán Olivér ötdanos mester irányításával, azóta kemény és elhivatott munkával sportága meghatározó alakjává vált. 2011-től rendszeresen indul kumite versenyeken, szép eredményekkel. 2015-ben és 16-ban az U22-es Európa Bajnokságon első lett küzdelemben. 2018-ban Lengyelországban, élete első felnőtt Európa Bajnokságán is rögtön letette névjegyét: bronzérmet szerzett. Tavaly országos bajnok lett küzdelemben, idén Budapesten megvédte címét. Tagja a Magyar Kyokushin Karate válogatott keretnek. Jelenlegi övfokozata 2 kyu, 2016-ban vizsgázott Répcelakon. Idén tervez feljebb lépni. A sport, a mozgás lételeme, a karate és vele együtt a Japán kultúra nagy szenvedélye lett. Vallja, hogy a szépen kivitelezett, profi mozdulatok mellett az ellenfél feltétel nélküli tisztelete, és a sportág iránti alázat legalább olyan fontos. Gyakran és szívesen versenyez idehaza és külföldön is.
2016-tól rendszeresen tart edzéseket. Kezdetben óvodásoknak mutatta meg a karate alapjait, 2017 óta versenyzőket is treníroz. Célja, hogy irányításával tanítványai minőségi edzésmunkát végezzenek, és egyre sikeresebbek legyenek.
A karate mellett Gyöngyi tíz éve néptáncol. Az Ümmögő Népzenei és Néptánc Együttes tagja, amikor csak ideje engedi, részt vesz a próbákon és fellépéseken. Fontos számára a magyar népi hagyományok őrzése és minél szélesebb körű megismertetése. 

Hámori Ádám:

Titokban járt boxedzésekre, néhány hónap múlva már nemzetközi tornát, és serdülő magyar bajnokságot nyert, majd junior Európa Bajnok, egyetemi világbajnok és hétszeres magyar bajnok lett – a kőszegi Hámori Ádám 1995-ben Szombathelyen született. A 25 éves ökölvívó sportkarrierje a birkózó teremben kezdődött. Már óvodásként elkísérte édesapját, aki ma is aktív sportoló, hiszen kétszeres veterán magyar bajnok birkózó, az edzésekre. Ádám birkózóként is sikeres volt, fizikai erőnlétét akarta tovább erősíteni az ökölvívással. Édesapja saját sportágában képzelte el fia karrierjét, így a sikersorozat titokban indult. Az első nemzetközi ökölvívó tornát egyhangú pontozással nyerte, ahogy ő fogalmaz, ezután bent ragadt a boxteremben. 2011-ben junior Európa Bajnok, 2013-ban Ifjúsági Európa Bajnokság második helyezettje, 2018-ban az Egyetemi, Főiskolás Világbajnokság győztese, és még ebben az évben megszerezte az „Év ökölvívója” címet a hétszeres magyar bajnok. Az EB-n a legkeményebb orosz ellenfelet kapta, ahogy mondja, a győzelméhez kellett a család és az itthoniak szurkolása. A magyar válogatott csapatkapitányának legfőbb célja az olimpiára jutás. Ebben menyasszonya is maximálisan támogatja. Húga is válogatott boxoló. A rendszeres edzések, versenyek mellett kell egy kis lazulás – mondja a sportoló, akinek több hobbija is van. A legújabb a basszusgitározás, ezt alig egy éve kezdte. Kedveli az extrém sportokat, fut, kerékpározik, és családi közös program a snowboardozás is. A bajnok élvezi civil munkáját is, a vendéglátásban dolgozik, ebben is követi a családi hagyományokat. Ádám szinte az egész világot bejárta, az edzőtáborokban a legkeményebb ökölvívókkal küzdött. Most a tavaszi olimpiai kvalifikációs versenyre készül leginkább edzőjével. Azt mondja: „Van egy cseles balhorgom. A bal kezes ütéseim az igazán megrendítőek!”