Vasárnaptól megint nagy változás jön a Szombathely-Győr-Budapest InterCity vonatközlekedésben – Frissítve
Kezdjük az utazókat sokkal jobban érdeklő résszel, úgy fest, egy időre bezár Lázár János mókatára, vasárnaptól sehol egy pótbusz Szombathely-Csorna és Tatabánya-Kelenföld között, a vonatra jegyet váltóknak mindössze egy szál vonatszerelvénnyel kell beérniük, ha a leggyorsabban, Győrön keresztül akarnak eljutni a fővárosba.
A menetrendből az olvasható ki, hogy december 10-től Szombathelyről továbbra is kétóránként, óra 10-kor indulnak Budapest-Keletibe az IC-k, pontosan ekkor:
- 07.10
- 09.10
- 11.10
- 13.10
- 15.10
- 17.10
- 19.10
A menetidő 2 óra 34 perc.
Legkorábban a Szentgotthárdról érkező és 05.52-kor Szombathelyről a Keletibe tovább induló Savaria InterCityvel juthatunk el Budapestre, ez a járat elméletileg a leggyorsabb is, 2 óra 31 perc alatt, 08.23-ra ér a célállomásra.
Az utolsó vonat, amivel Budapestre utazhatunk, pedig nem egy InterCity, hanem egy személyvonat, ami 20.23-kor indul a szombathelyi állomásról és 21.38-ra ér Győrbe. Ha nem késik, elérhetjük 21.56-kor a Bécsből érkező Csárdás Eurocityt, ami menetrend szerint 23.19-kor fut be a Keletibe.
Ami az ellenkező oldalt illeti, onnan óra 15-kor jönnek visszafelé az ütemezett InterCityk. A legkorábbi a 06.15-ös, a legkésőbbi a 21.15-ös, összesen nyolc IC-t közlekedtet a MÁV-START naponta.
„Még egyértelműbb lesz a felelősség kérdése”
És ha már a MÁV-Start, pár napja jött a hír, hogy vasárnaptól a teljes Sopron-Budapest szakaszt a GYSEV Zrt. közlekedteti, Szentgotthárd-Szombathely-Győr-Budapest között pedig a MÁV-START a felelős ugyanezért.
Érdeklődtünk a GYSEV-nél, hogy mi az oka a változásnak, hiszen hosszú évek gyakorlata volt, hogy Győrig Soprontól és Szombathelytől is GYSEV-es jegyvizsgáló vitte a vonatokat, onnan vette át tőle a MÁV-START-os kollégája.
A választól nem lettünk sokkal okosabbak, mindenesetre az tény, hogy a vasúti közlekedési szolgáltatásokat a Lázár János vezette Építési és Közlekedési minisztérium rendeli meg.
„Hosszas szakmai egyeztetést követően született meg a döntés arról, hogy járat alapú közlekedést vezet be a személyszállítást végző vasúttársaságok esetében a megrendelő. Mindkét nyugat-dunántúli nagyvárosból a fővárosba közlekedő InterCityk esetében Soprontól, illetve Szombathelytől (vagy Szentgotthárdról) Győrig rendszerszerűen a GYSEV rendelte a vonatok közlekedéséhez szükséges menetvonalat. Azonban Győr és Budapest között már a MÁV-START által rendelt mentvonal alapján közlekedtek az InterCity vonatok. December 10-től ez a rendszer átalakul: az InterCity-közlekedésben a teljes Sopron-Budapest viszonylatban a GYSEV Zrt. közlekedteti a vonatokat. Ők rendelik meg a menetvonalat, illetve nem lesz váltás a vonat személyzetében sem. A Szentgotthárd-Szombathely-Budapest viszonylatban közlekedő InterCity vonatoknál a MÁV-START Zrt. közlekedteti a járatokat a teljes szakaszon, és szintén a MÁV-START személyzete tartózkodik a vonatok fedélzetén. A menetrendváltással átalakuló rendszer az eddigi gyakorlatot követi, hiszen az InterCityk esetében a (Szentgotthárd) – Szombathely – Budapest viszonylatban jelenleg is a MÁV-START Zrt. eszközei közlekednek. A változtatásokat követően még egyértelműbb lesz a felelősség kérdése is, hiszen a járatokat egy-egy közlekedési társaság közlekedtet teljes hosszában” – írták válaszukban.
Nagyobb tulajdonrészt akar a GYSEV-ben a magyar állam
A GYSEV Zrt. egyébként 65,5%-ban Magyarország, 28,2%-ban Ausztria valamint 6,3%-ban a Strabag AG tulajdonában van, ám a magyar állam szeretne nagyobb, sőt akár 100 százalékos tulajdonrészt is a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt-ben, számolt be róla nemrég a hvg.hu.
Lázár János szakminiszter a tulajdonosi szerkezetről a parlament Gazdasági Bizottságának novemberi meghallgatásán úgy beszélt, „az a modell nem működik tovább, hogy mi vagyunk alul balekként.” Kiderült, a magyar állam tulajdonrészének növelése érdekében a Strabagot is megkeresték.
A portálnál hozzátették: a vasútvonal ügye többek között azért is került elő a meghallgatáson, mert Lázár János november közepén mindenféle indoklás nélkül menesztette annak osztrák vezérigazgató-helyettesét, Hanna Dellemannt.
Az osztrák közlekedési tárca válaszképpen jogi lépéseket tett, mivel szerintük az egyoldalú döntés ellentmond a társaság jogi szerződéséinek.
Frissítés: a MÁV megerősítette
Szombaton befejeződik a felújítás, vasárnaptól ismét két vágányon járnak a vonatok az 1-es, győri vasúti fővonal Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszán, már nem kell átszállni pótlóbuszokra – közölte a MÁV Zrt. az MTI-vel.
Azt írták, hogy a 29 kilométer hosszú, kétvágányú pálya felújítása a vállalt határidőre, szombatra elkészül. Hozzátették, az előkészítés és az átépítés több mint 1100 munkatársuk példaértékű összefogásával, közreműködésével zajlott le.
Kiemelték, a felújításban részt vevők a három hónap során napi 24 órában, két műszakban azon dolgoztak, hogy a felújított pályát az új menetrend vasárnapi hatályba lépéséig ütemterv szerint vissza tudják adni az utasoknak és az árufuvarozó társaságoknak.
Így az ország legforgalmasabb szakaszán vasárnap megindulhat mindkét vágányon a felújítás előtt megszokott menetrend szerinti vasúti közlekedés, ami azt jelenti, hogy már nem kell átszállni pótlóbuszokra – jelezték.
Közölték azt is, hogy 2024 tavaszán az utómunkálatokat is elvégzik a most felújított szakaszon, ami már az időjárási viszonyokhoz való hozzáigazítást jelenti, például vágány- és váltószabályozásokat, ágyazatpótlást, sínfeszültség-feloldást, valamint a felsővezeték feszességének beállítását. Ez azonban kényelmetlenséggel már nem jár az utasoknak - tették hozzá.
A bal vágányon várhatóan az év végéig, a jobb vágányon pedig a jövő év elejére válik biztosítottá az eredeti, óránkénti 140 kilométeres sebesség. Addig a személyvonatok 5-6 perccel, a távolsági vonatok 8-10 perccel hosszabb menetidővel közlekednek – áll a közleményben.
Szöveg: fp
Fotó: mavcsoport.hu
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.