VASIVÍZ: vizsgálatot indított a hatóság a vezérigazgató szakmai tapasztalata miatt
A történet már akkor is több mindenről szólt, egyebek között arról, hogy a cégnél a tavalyi év végén még csak tervezett vezetőváltást jogi eszközökkel (is) igyekezett megakadályozni a nagypolitika. Molnárt, aki majdnem öt éven keresztül a kormánypárt többségét biztosította a szombathelyi közgyűlésben, 2019 elején az úgynevezett rabszolga-törvény napirendre vétele miatt (aminek egyébként nem volt semmi jelentősége) árulónak kiáltotta ki a Fidesz. A ki nem kényszerített hibával viszont nemcsak a politikust, hanem vele együtt a közgyűlési többségét is elveszítette kormánypárt Szombathelyen - majd a koalícióba szerveződött ellenzékkel szemben az októberi választásokat is bukta. (Molnár a szövetségen kívül, a Pro Savaria egyesület színeiben indult a voksoláson.)
Az előzmények ismeretében borítékolható volt, hogy a választás után Molnár vezérigazgatói kinevezése ellen hosszú és iszonyatos erejű politikai kavarás indul. Már ekkor bekerült a köztudatba a pozíció betöltéséhez szükséges 5 éves úgynevezett vízközmű-szolgáltatásban szerzett gyakorlat, ami első pillantásra remek szakmai érvnek tűnhet, de nem erről van szó. Ez a praxis egyébként Molnár elődjének, Kohuth Viktornak sem volt meg – egyrészt a kinevezésekor még nem kellett, amikor pedig bekerült a feltételek közé, akkor értelmezési állásfoglalással tudták le a dolgot a hatóságnál.
Hogy miként is mentek akkoriban a dolgok, arról Marton Zsolt számolt be, aki 2010 és 2014 között a területért felelős fideszes alpolgármester volt Szombathelyen: ő egy Facebook-posztban írta le, hogyan került Kohuth Viktor az igazgatói székbe. Illetve belevette az írásába azt is, hogy 2013-ban hogyan "oldották meg" Kohuth esetében a gyakorlatot.
2012-ben a szakma Krenner Róbert műszaki igazgatót szerette volna, a tulajdonos önkormányzatok egyetértettek ezzel. „Aztán egy városházi vezetői megbeszélésen megjelent Hende Csaba, aki váratlanul tájékoztatta (igen, pontosan ez a megfelelő kifejezés) a polgármestert, hogy az új vezérigazgató Kohuth Viktor lesz, aki az NGM egyik főosztályvezetője volt akkoriban”, írja Marton Zsolt., vízközmű-gyakorlat nélkül.
Molnár Miklós tervezett kinevezésekor már többen is felhívták az illetékes hatóság figyelmét, hogy az új jelölt elvárt gyakorlatával gond lehet.
Akkor ezt írtuk:
Az illetékes hivatal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amelyik a területet felügyeli, ellenőrzi az előírt szükséges feltételeket a cégeknél. Egyebek mellett azt, hogy a vezetőknek van-e öt évnyi, a víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalata. Ez a sarkalatos kérdés a történetben, Molnár Miklósnak nincsen. A jelenlegi vezérigazgatónak, Kohuth Viktor esete annyiban speciális, hogy 2012-ben nem volt ilyen előírás. Viszont a 2013-ben megalakuló MEKH nem foglalkozott ezzel a szabállyal a VASIVÍZ-nél azokban az években, amíg Kohuth megszerezte a szükséges tapasztalatot.
A történet attól igazán szép, hogy a hivatal az 5 év szakmai tapasztalat fedőnevű előírásról háromféle állásfoglalást is adott. A honlapjukon olvasható verzió szerint a vezetőségnek tagjainál együtt kell meglennie az előírt szakmai rutinnak. Majd azt írták levélben, hogy a menedzsment tagjainak külön-külön is rendelkezniük kell a mágikus öt évvel. Pár nap késéssel pedig rávilágítottak arra, hogy az első állásfoglalásban az "együtt" arra vonatkozik, hogy az öt esztendőnyi gyakorlatot több részletben is össze lehetett gyűjteni, nemcsak egyben.
Ha valakinek van kedve beleásni magát a részletekbe, itt megteheti.
Molnárt aztán két menetben megválasztották a VASIVÍZ élére, január végén lemondotta közgyűlési mandátumáról.
Az sem meglepő (ugyanis többen biztatták erre), hogy a MEKH ki is vizsgálta az ügyet. Az erről készült jegyzőkönyv nem annyira meglepő módon az esetet végig szoros emberfogással követő megyei pártlapnál landolt – erről ma adtak hírt. A hatóság ebben azt állapította meg, hogy a VASIVÍZ „megsértette a vezető szakmai tapasztalatára vonatkozó jogszabályi követelményeket, mivel a munka törvénykönyve szerinti vezető víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalata nem éri el az öt évet.” A portál annyit írt még „A hivatal a feltárt jogsértések miatti jogkövetkezmények megállapítására március 31-ével eljárást indított, az ügyintézés határideje 75 nap.”
Beszéltünk Molnár Miklóssal, aki nem kívánta kommentálni a történéseket, ami a cég hivatalos álláspontja is. Megtette ezt viszont Ungár Péter országgyűlési képviselő (LMP), aki a Facebook-oldalán tette közzé a maga, tanulságos olvasatát. Hogy milyen jogkövetkezményeket állapít meg majd a hatóság, arról igyekszünk beszámolni.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.