Vidéken 30, a fővárosban 14,1 százalékkal nőtt tavaly a lakások átlagos bérleti díja

A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője kifejtette, Budapesten tavaly az V. kerületben volt a legdrágább a bérlakás, átlagosan 321 ezer forintot kértek a bérbeadók. Ennél valamivel kedvezőbb a havi bérleti díj átlag értéke a VI. kerületben (298 ezer forint), a II. kerületben (294 ezer) és az I. kerületben (284 ezer forint).

A budai és belvárosi kerületek többsége a 200-250 ezer forint közötti ártartományban mozog: a XII. kerületben 247 ezer, a XIII. kerületben 241 ezer, a XI. kerületben pedig 236 ezer forintos havi bérleti díj a jellemző.

Soóki-Tóth Gábor a közleményben megjegyezte, a bérleti díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma. Az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 151 ezer forint, míg a kétszobásé 218 ezer forint volt. A háromszobás lakásokért viszont már átlagosan 308 ezer forintot kellett fizetni. Jellemzően a kisebb, egy-kétszobás lakások drágultak jobban, 14,5 százalékkal, míg a háromszobásoknál 3,8 százalékos bérleti díj emelkedést mért az OC tavaly.

Arra is kitértek, hogy a nagyobb vidéki városokban 168 ezer forintos átlagos havi bérleti díj az irányadó. Tavaly is Székesfehérvár volt a legdrágább, a havi lakbér átlag értéke 210 ezer forint volt, ezt Győr követte 190 ezer forinttal. Szegeden, Miskolcon és Debrecenben 2023-ban 145-160 ezer forint volt a bérleti díj havi átlag értéke, ami éves összevetésben 10 százalék alatti növekedést jelent.

A közlemény szerint a panellakások bérleti díja továbbra is kedvezőbb a téglalakással szemben. Budán és a belvárosban 200 ezer forintos átlag értéken lehetett panellakást bérelni, míg a külső pesti kerületekben 156 ezer forint volt az átlag. A régió központokban már csak 125 ezer, a kisebb vármegyei jogú városokban 120 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bérleti díj.