Szombathely.hu
2025.04.09., szerda 
A sertéshús a tavalyi év abszolút nyertese
A magyarországi vágóhidakon – darabszámot tekintve – 6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2 százalékkal több sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzésében. A statisztikák tanúsága szerint a baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – erőteljesen (46 és 28 százalékkal) visszaesett.
Szarvasmarhából 105,7 ezer darabot vágtak le 2020-ban, 5,7 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. A levágott állatok élősúlya 54,9 ezer, hasított súlya 28,1 ezer tonna volt, előbbi 5,1, utóbbi 5,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4500 tonna felett volt, a legmagasabb havi érték – a januári – meghaladta az 5500 tonnát.
A KSH adatai alapján Magyarország 57,2 ezer tonna export mellett 12,1 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2020 első tizenegy hónapjában, mindkét adat 12 százalékos növekedést jelez éves bázison. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Törökországba, Horvátországba irányult, a kivitel 47 százaléka került ebbe a három országba. Az import nagyrészt Németországból, Hollandiából és Lettországból érkezett.
Sertésből a magyarországi vágóhidakon 4 millió 702 ezer darabot vágtak le tavaly, 1,8 százalékkal többet a 2019. évinél.
A levágott állatok élősúlya összesen 557 ezer tonna, hasított súlya 448 ezer tonna volt, 2,8, illetve 2,6 százalékkal több az előző évinél. A volumen 2020. márciusban kiemelkedő volt, kissé meghaladta az 50 ezer tonnát.
Baromfiból 217,1 millió darabot vágtak 2020-ban Magyarországon, 1,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Ennek túlnyomó része (84 százaléka) csirke volt, amelyből 181,4 milliót vágtak, 4,4 százalékkal többet, mint 2019-ben. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,2, a kacsáké 11,1 százalék volt. Vágókacsából 24,1 milliót, libából 3,4 millió darabot vágtak 2020-ban. Pulykából 7 millió darabot vágtak 2020-ban, gyakorlatilag ugyanannyit, mint 2019-ben, azonban a súly mintegy 3 százalékkal meghaladta a bázisértéket. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
