
Az élelmiszer infláció 7,1%, az általános infláció 5,6% volt februárban Magyarországon
Februárban tovább gyorsult az infláció Magyarországon, éves szinten 5,6%-ra emelkedett, ami negatív meglepetés az elemzők által várt 5,3%-os értékhez képest, a KSH frissen publikált jelentése szerint. Januárhoz hasonlóan most is több tényező egyszerre fejtette ki hatását: a nyersanyagárak emelkedése, a forint gyengülése, adóintézkedések és béremelések hatására felerősödő inflációs várakozások, írja a Portfolio gazdasági szakportál.
Különösen jelentős volt az élelmiszerek drágulása, havi alapon 1,2%-kal, éves összevetésben pedig már 7,1%-kal nőttek az árak. Jelentős áremelkedést tapasztaltak például az étolaj, kávé, margarin, idényáras élelmiszerek, kenyér és baromfihús esetében. A tartós fogyasztási cikkeknél továbbra is látható a forintgyengülés következménye, az árfolyamváltozások gyorsan beépülnek az árakba.
A szolgáltatások inflációja 9,2%-ra gyorsult éves alapon, havi szinten 1,2%-os volt a drágulás. Az üzemanyagok esetében statisztikai alapon mérséklődött az inflációs hatás, mivel a tavalyi adóemelések hatása már kiesett az éves összehasonlításból.
Az infláció várhatóan az erős bázishatás miatt csökkenni fog a következő hónapokban, ám egyelőre kérdéses, mikor süllyedhet 5% alá. Az elemzők idénre eddig átlagosan 5%-os inflációt vártak, ám az új adatok alapján akár magasabb előrejelzések is megjelenhetnek.
A Magyar Nemzeti Bank emiatt szigorított kommunikációján, és rövid távon nem várható kamatcsökkentés. A kormány részéről felmerülhet valamilyen újabb árstop bevezetése, bár a korábbi tapasztalatok szerint ez nem volt hatékony megoldás.










A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.