Civil kezdeményezés: emlékhely és találkozópont a Szent István-parkban

A Honderű Asztaltársaság Egyesület, a Polgárok a Városért Egyesület, a Polgári Egyesület Szombathelyért, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezete, a Szülőföld Egyesület, valamint a Vas Megyéért Egyesület megalakította a Nemzeti Összetartozás Szombathelyi Emlékbizottságát – ennek a feladata az emlékmű terveinek elkészíttetése, a helyszín kiválasztása, és a szükséges anyagi forrás előteremtése.  

A civil kezdeményezésről dr. Nemény András polgármester is beszélt a januári közgyűlésen a napirend előtti felszólalásában, jelezve, hogy a város is támogatná az elképzeléseket.  Ennek nyomán februárban határozati javaslat került a képviselők elé, a testület egyhangú döntéssel 3 millió forintot szavazott meg az emlékhelyre, dr. Melega Miklós (Fidesz-KDNP) pedig egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel. Az emlékbizottság – a korábbi közgyűlési döntést magáévá téve – a Szent István parkot, az egykori Kioszk előtti szökőkút helyét választotta ki: itt állítják majd fel a mementót. Erről Melega Miklós, Sátory Károly képviselők (az utóbbi az egyik kezdeményező egyesület vezetője is) és Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész beszélt lapunknak.  

–    Vas vármegye a területének 40 százalékát veszítette el Trianonban – mondta el Melega Miklós –, a lakosságából még ennél is nagyobb arányban maradtak a határon túl. Emlékeztetni szeretnénk mindenkit arra, ami történt, de nem a fájdalmon, a múltba révedésen van a hangsúly, hanem az a célunk, a hely azt üzenje, a magyarság túlélte a tragédiát. Éppen ezért nem Trianon-emlékműnek, hanem a nemzeti összetartozás emlékhelyének nevezzük. Szerettük volna, ha a 100. évfordulóra az alapkövet letehetjük, azonban a járvány miatt csúszásban vagyunk.

A civil szervezetek a legkülönfélébb módon gyűjtenek az emlékhelyre: rendezvények bevételeit ajánlják fel erre a célra, egyházközségek befizetései mellett hétköznapi emberek párezres adományaiból gyűlik össze a pénz. 

A helyszínről, az 1890-es évek végén átadott Szent István parkról Gregersen-Labossa György beszélt.

–    Az emlékhellyel ismét életet szeretnénk vinni a parkba, QR-kódokkal interaktív, információt és tudást nyújtó emlékműben gondolkodunk, amely egyben találkozópontja is a szombathelyieknek. Ha valaki megnézi az egykori szökőkút környékét, látja és érzi annak az egységét. A Szent István név már eleve az államiságot, az összetartozást jelenti. A tervezőknek nem akarjuk megkötni a kezét, de szeretnénk, ha a víz, mint az élet szimbóluma, valahogyan megjelenne a műben. A cél nemcsak a megemlékezés, hanem az is, hogy a szombathelyi polgárok szívesen keressék fel a helyet. 
Az emlékbizottság június 4-én jelenti be az emlékműre kiírt pályázat főbb pontjait, az elkészítendő alkotás értékének a felső határa 25 millió forint – a szervezők továbbra is várják az adományokat.

Emlékmű-történelem

Kezdeményezésemre már 2010-ben közös gondolkodás kezdődött az emlékműről – emlékezett vissza Sátory Károly.  Az emlékművet akkor még nem sikerült elkészíttetni. A képviselő elmondta, a méltó emlékezés szívügye, ezért a Klapka György Egyesület az evangélikus iskolával karöltve évről évre közösen emlékezett meg a tragikus napról és annak következményeiről. 

2017 októberében Balassa Péter (Jobbik) javaslatára a közgyűlés úgy döntött, köztéri alkotással emlékezik Trianonra. Nyílt, országos tervpályázat kiírása szerepelt az érvényes határozathoz csatolva, Balassa a teljes képviselői keretét felajánlotta a célra, de aztán sem a kiírásról, sem pedig a pályázatról nem lehetett hallani többet.
 

Borítókép: A tervezett emlékmű helye és a Kioszk egy 1930-as képeslapon Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye