Csapvizet iszik? Van egy jó hírünk!
Vargha Márta annak kapcsán nyilatkozott, hogy az elmúlt napokban félreérthető információk jelentek meg a sajtóban az ivóvíz minőségére vonatkozóan.
„Aki csapvizet iszik, az nagyon jól teszi” – szögezte le a szakértő. Kiemelte: az ivóvíz a leggyakrabban ellenőrzött élelmiszer, amelynek minőségét nem csak a népegészségügyi központ, hanem az ivóvíz-szolgáltatók is rendszeresen ellenőrzik.
Elmondása szerint a minőségellenőrzés a legkisebb település esetében is évi négy vizsgálatot jelent, nagyobb településeken pedig akár napi szinten végeznek vizsgálatokat. Éves szinten 50-60 ezer minta és akár egymillió vizsgálat alapján határozzák meg az ivóvíz minőségét – mutatott rá.
Vargha Márta jelezte: országszerte kilenc olyan település van, ahol folynak még ivóvízminőség-javító beruházások. Az érintett kilenc településen 37 ezer ember él. Mindenhol máshol biztonságos az ivóvíz – állapította meg.
A vízhigiénés szakértő szerint a félreértésre az adhatott okot, hogy a minőséget többféle tulajdonság alapján vizsgálják. Több mint 60 paramétert ellenőriznek egészségkockázat miatt, ezek esetében egy megadott határértéket nem lehet túllépni – magyarázta. Vannak azonban olyan tulajdonságok is – folytatta –, amelyek üzemeltetési vagy esztétikai szempontok miatt igényelnek figyelmet, ám egészségügyi problémát nem jelentenek.
Vargha Márta hangsúlyozta: ha a vízmű vagy a hatóság problémát észlel, akkor minden esetben azonnal forralási utasítást adnak ki a lakosságnak, illetve más forrásból – például lajtos kocsival vagy palackos vízzel – biztosítanak ivóvizet.
A szokottól eltérő íz, szín, szag, zavarosság vagy nyomáscsökkenés észlelésekor a lakosságnak elsőként a szolgáltatót érdemes értesítenie – hívta fel a figyelmet a szakértő, aki kitért arra is, hogy a víztisztító berendezések is rejthetnek kockázatot, ezért azokat megfelelően kell üzemeltetni, és mindig csak engedélyezett terméket szabad vásárolni.
(MTI)
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.